Szinte mindannyian ittak már, a negyedük rendszeresen dohányzik, és több mint a negyedük kipróbált már valamilyen illegális szert – így foglalhatóak össze röviden a magyar tinédzserek egészségkárosító szokásai. Európai összehasonlításban valamiben jobban, valamiben rosszabbul állunk az átlagnál, egy dologban viszont az első helyen végeztek a magyar tinik: dizájnerdrog-fogyasztásban. Ráadásul úgy, hogy a legrosszabb helyzetben levő fiatalokat – az iskolaelhagyókat, az intézetiseket, a tanulási nehézséggel diagnosztizáltakat – nem is kérdezték.
Hetedszer jelent meg az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) néven futó kutatás jelentése, ami négyévente méri fel a fiatalok egészségkárosító szokásait. Hazánk 1995 óta mindig részt vett a felmérésben, így az európai helyzetről szóló beszámoló mellett ismét megjelent a Magyarországról szóló tanulmánykötet is. A felmérésben magyar részről az MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoportja vett részt.
Az ESPAD-adatfelvételek célcsoportja az adatfelvétel évében 16. évüket betöltő, iskolában tanuló fiatalok. A reprezentatív felmérésben 5766 kilencedik és tizedik évfolyamos diákot kérdeztek önbevallásos módszerrel.
Kevesebben cigiznek, többen dohányoznak: előretört az e-cigi
Az egészségkárosító szerek közül a cigaretta beszerzését mondták a legkönnyebbnek a fiatalok, annak ellenére könnyű 70 százalékuk szerint hozzájutni, hogy a dohányboltokba 18 évesnél fiatalabbak nem mehetnek be. Tízből hatan rá is gyújtottak már életükben, a lányok valamivel nagyobb arányban, mint a fiúk.
A rendszeresen cigarettázóknál kiegyenlítődik a nemi különbség: minden negyedik fiú és minden negyedik lány cigizik.
Minden harmadik fiatal próbálta már a vízipipát, de a rendszeres használata nem túl elterjedt. Az e-cigik viszont betörtek a magyar iskolákba is: a fiúk 60, a lányok 50 százaléka kipróbálta már. A rendszeres használók aránya viszont alacsony: 5,5 százalék.
Az továbbra is vitapont, hogy a cigarettánál valószínűleg kevésbé ártalmas e-cigi kiváltja-e a dohányzást, vagy növeli a dohányzók arányát. A tanulmány írói szerint inkább az utóbbi, ezt például azzal támasztják alá, hogy „a diákok 43,5 százaléka semmilyen más dohányterméket nem használt az e-cigaretta kipróbálásakor, tehát ez volt számukra az első dohányzást jelentő termék”. Az e-cigaretta népszerűsödése valószínűleg növelte a fiatalkori dohányzás elterjedtségét – vonták le a konklúziót.
Ebből a nézőpontból már nem olyan egyértelműen örvendetes az a trend, amely szerint egyre kevesebb fiatal próbálja ki a cigit, és szokik rá. Ha a hagyományos dohányterméket használók arányához hozzáadjuk azok arányát is, akik vízipipát vagy e-cigarettát szívtak, azt látjuk, hogy az előző hónapban valamilyen dohányterméket használók aránya a 2015-ös 29 százalékról 2019-ben 38,9 százalékra nőtt. „A vízipipa és az e-cigaretta nemcsak a hagyományos dohánytermékek helyettesítőjeként jelent meg a fiatalok dohányzásában, hanem azt kiegészítve, újakat is bevont a dohányzók közé” – olvasható a jelentésben.
A felmérés szerint a vidéki diákok körében elterjedtebb a dohányzás, a dohányosok igazán kimagasló aránya viszont iskolatípusok szerinti bontásban látszik: a szakközépiskolások körében. Az egyházi, állami, illetve a magániskolák között nem találtak szignifikáns különbséget.
A dohányzás esélyét növeli a fiataloknál, ha akár az anya, akár az apa iskolai végzettsége alacsonyabb. Valamint találtak még egy faktort, ami szintén változatlan 25 éve:
akiket két szülő együtt nevel, a legkevésbé, azok pedig akiket egyik édes szülő sem nevel, a leginkább veszélyeztetettek a dohányzás szempontjából.
Európai összehasonlításban a bolgár, a horvát, a román, a szlovák, és az olasz tinik cigiznek csak nagyobb arányban, mint a magyarok. Az e-cigi használatában pedig csak a lengyelek és a litvánok vannak előttünk. A fiatalkori dohányzás elleni harcban Izlandon állnak a legjobban, ott csak 1,2 százalék a naponta cigizők aránya.
Ezüstérem részegségben
Abból is látszik, hogy sokat isznak a magyar fiatalok, hogy a kérdőív kitöltését megelőző egy hónapban csak a dán tinik rúgtak be náluk nagyobb arányban. Százból 21 magyar fiatal vallotta be, hogy lerészegedett, amivel holtversenyben az osztrákokkal a második helyre érkeztek be. A dánok első helye megkérdőjelezhetetlen: 40 százalékuk itta le magát az előző hónapban.
A magyar fiatalok 92,4 százaléka fogyasztott már alkoholt. A kérdőívezést megelőző 30 napban a diákok 65,5 százaléka ivott legalább egyszer. Hat vagy többszöri (tehát legalább heti rendszerességű) fogyasztásról a fiatalok 17 százaléka számolt be. A fiúk közül többen isznak gyakrabban, míg
A havi szinten ivóknál az látszik, hogy a fiúk inkább söröznek, a lányok valamivel többen boroznak. Az alcopop italok és a ciderek le vannak maradva, de az utóbbiakat szívesebben isszák a lányok, mint a sört.
Egy piáláskor átlagosan 73,5 milliliter tiszta szeszt tartalmazó alkoholmennyiséget isznak meg a magyar fiatalok, a fiúk közel 20-szal többet, mint a lányok. Havi három vagy többszöri nagyivás 15,7 százalékukkal fordult elő. A megkérdezettek több mint fele volt már részeg, és csaknem a negyedük a megelőző 30 napban is lerészegedett legalább egyszer.
Az első alkoholfogyasztás nem sokkal 13 éves kor után jellemző, de az alkoholt már fogyasztók tizede tízévesen vagy korábban próbálta ki először azt. Lányoknál az első alkoholfogyasztás valamivel későbbi, mint a fiúknál, és a nagyon korai fogyasztás is ritkább náluk. Az első lerészegedés pedig átlagosan alig több mint egy évvel később következik be, mint az első alkoholfogyasztás.
Nemcsak a cigizés, hanem a nagyivás is gyakrabban előfordul a községekben, mint a városokban. És szintén megfigyelhető, hogy kevésbé isznak azok, akiket két édes szülő nevel.
A szülők iskolai végzettségét tekintve viszont fordul a kocka a dohányzáshoz képest: a magasabb iskolai végzettségű szülők gyerekei körében elterjedtebb az alkoholfogyasztás, de ritkább a nagyivás, a lerészegedés és kisebb a legutóbbi alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége is.
A gimnazistákra jellemzőbb a havi néhányszori alkoholfogyasztás, a szakközépiskolások között pedig elterjedtebb a nagyobb gyakoriságú, a havi hatszori vagy többszöri fogyasztás. A problémásabb alkoholfogyasztást jelző nagyivás és lerészegedés már egyértelműen a szakközépiskolákban a legelterjedtebb.
Az alkoholfogyasztás 2011-ig lassú növekvő tendenciát jelzett, 2015-ben azonban minden mutató csökkent 2011-hez képest. A 2019-es adatok a kedvező folyamat megtorpanását jelzik, sőt az előző havi fogyasztás gyakorisági értéke tavaly volt a legmagasabb az elmúlt 24 évben, de a havi hatszori vagy több alkoholfogyasztás elterjedtsége is csak 2011-ben ért el a tavalyihoz hasonlóan magas értéket.
Az viszont egyértelmű pozitívum, hogy az alkoholfogyasztás, és annak problémásabb formája is későbbi életkorban kezdődik, mint a korábbi években.
A fű a legnépszerűbb, a dizájner drogok elterjedtek, de a kokain és a heroin is jelen van
Tiltott szerek használatában – az illegális kábítószerek mellett az orvosi javallat nélküli gyógyszerszedésre is rákérdeztek – közeledik a magyar átlag az európaihoz, de összességében még alatta van. Ezt magyarázhatja az is, hogy a különféle drogok beszerezhetőségét nehezebbnek mondták a magyar fiatalok, mint európai kortársaik.
A főátlagot az határozza meg, hogy mennyire könnyű fűhöz jutni, mert abban vannak nagy eltérések: Magyarországon minden negyedik fiatal mondta azt, hogy könnyen juthat marihuánához, míg az osztrákoknál, németeknél ez az arány 40 százalék felett van, és még nem is ők vezetnek ebben.
A kokaint nemcsak viszonylag könnyen tudják megszerezni, hanem előszeretettel szívják is: a 3,3 százalékos kipróbálási arány bőven elég az európai top 10-hez. Mivel 16 évesekről van szó, és a kokain az egyik legdrágább kábítószer a maga 20 ezer forint körül kezdődő grammonkénti árával, nem szabad lebecsülni az elsőre alacsonynak tűnő arányt.
A jóval olcsóbb füvet viszont kevesebben szívják Magyarországon, mint Európában általában: a megkérdezettek 17 százaléka próbálta a marihuánát vagy a hasist. Ebben a csehek az éllovasok 28 százalékkal, de az olasz és a lett tinik is ott lihegnek a nyomukban.
Az is meglepő, hogy minden századik magyar fiatal próbálta már a heroint, miközben már az idősebb drogosok is jórészt dizájnerdrogokra cserélték ezt a régebben sokkal népszerűbb opiátot. A dizájnerek népszerűsége ugyan csökkent az előző felmérés óta, és sokkal veszélyesebbnek is tartják ezeket a szereket a fiatalok, mint korábban, mégis sokan élnek velük:
Hogy mennyire veszélyesek ezek a teljes mértékben szintetikus, főleg kínai laborokban előállított szerek, arról is szól videónk (a bika névre keresztelt dizájnerdrogba például már két tucatnyian haltak bele május óta):
Ami még nagyon megy a fiataloknál, az a nyugtatóra vagy altatóra ivás: ezt majdnem minden tizedik magyar tinédzser csinálta már, amivel a hetedik helyet foglalják el Európában ezen a téren.
Összességében a 9-10. évfolyamosok közel ötöde drogozott már. Míg a tiltott szerhasználat inkább a fiúkra jellemző, addig a gyógyszerek használata a lányoknál figyelhető meg jelentősebb mértékben.
A fogyasztók jelentős többsége többszöri fogyasztónak, és nem csupán a kísérletezőnek tekinthető
– írják a tanulmányban, hozzátéve, hogy a fogyasztók kétharmada három vagy több alkalommal használt már tiltott szert.
A drogok kipróbálásának aránya 1995 és 2003 között mintegy háromszorosára nőtt, 2003 és 2007 között stagnálás volt, majd 2011-ben megint egy nagyobb ugrás következett, amikor is a kipróbálók aránya a legmagasabb értéket mutatta. A fogyasztók aránya valamelyest visszaesett 2015-ben, és 2019-ben is hasonló értéket mértek.
Legfiatalabb korban, átlagosan 14 évesen jellemzően inhalánssal – szipuzás, lufizás, patronozás – kísérleteznek a fiatalok. A többi szert általában 15 évesen vagy idősebb korban próbálják ki, azonban a nyugtató, altató, az amfetaminok és a metamfetamin, valamint kokain esetében viszonylag magas a 14 évesen vagy fiatalabban ezekkel kísérletezők aránya (rendre több mint 35 százalék). Teszik azt annak ellenére, hogy 70 százalékuk szerint nagyon veszélyes ezeknek a szereknek a rendszeres fogyasztása.
A Budapesten élő diákok nagyobb eséllyel próbálják ki a drogokat, mint a városban vagy községben élő diákok. Kivételt jelentenek a dizájnerdrogok, amik minden településtípuson ugyanolyan népszerűek.
Akárcsak a rendszeres ivásnál, a droghasználatnál is az látszik, hogy a felsőfokú iskolai végzettségű szülők gyerekei érintettek jobban. Kivéve a dizájnereknél, ami a tanulatlanabb családokban van jobban jelen.
Alacsony önbecsülés, depresszió és a szülői kontroll hiánya
Az ESPAD-kutatásban dolgozók nemcsak felmérték, hogy mennyire elterjedtek az egészségkárosító szokások a magyar fiatalok körében, hanem magyarázatokat is kerestek. A családi okok mellett pszichológiai tényezőket is számba vettek.
Minél kisebb a szülői kontroll – tehát minél kevésbé tudnak arról, hogy a gyerek hol tölti a szombat estét – annál nagyobb valószínűséggel gyakrabban dohányzik, használ e-cigarettát, vízipipát, fogyaszt alkoholt, részegedik le, iszik öt vagy több italt, illetve fogyaszt valamilyen drogot
– hangzik az egyik következtetésük, ami aláhúzza a szülői felelősséget.
A jó kapcsolat a szülők és a gyerekek között szintén valószínűtlenebbé teszi, hogy egy fiatal egészségkárosító szokást vegyen fel. Kevesebbet isznak, cigiznek, és drogoznak a felmérés szerint azok a tinédzserek, akik elégedettebbek a szüleikkel kialakított kapcsolatukkal.
A felmérés azt a meglepő eredményt is hozta, hogy az egészségtudatosság messze nem elég ahhoz, hogy távol tartsa a fiatalokat az alkoholtól vagy a kábítószertől. A gyógyszerekhez és a cigihez viszont kevésbé nyúlnak azok, akik figyelnek az egészségükre. E-cigit viszont többen szívnak az egészségtudatosak közül, mint a nem egészségtudatosak közül.
A szerfogyasztásban nagy szerepe van a fiatalok mentális állapotának is. Mint a lenti grafikonon látszik, ebben nagy elmozdulások nem voltak az elmúlt negyedszázadban. Ugyanúgy depressziós minden tizedik tini, mint a rendszerváltás után pár évvel, és ugyanúgy körülbelül 20 százalékuk küzd önértékelési problémákkal.
Mint írják, „összességében a normátlanság látszik a legszorosabban kapcsolódni a különböző szerfogyasztási formákhoz – minél kevésbé normakövető valaki annál nagyobb valószínűséggel fogyaszt valamilyen tiltott és legális szert”. Ezt olyan kérdésekkel mérték fel a többi között, mint hogy mennyire hoznak világos szabályokat a szülők, és mennyire követelik meg azok betartását.
Az önbecsülés hiánya és a depresszió is majdnem minden szerfogyasztási indexszel szignifikáns kapcsolatot mutat. A normátlanság és az elidegenedés pedig az összessel.
Aki látott már közelről tinédzsereket, azon sem lepődik meg, hogy a sok barát és az élénk szociális élet nem visszatartó hatással van a szerfogyasztásra, hanem ösztönzi.
A diák minél elégedettebb a baráti kapcsolataival és minél nagyobb baráti támogatásban részesül, annál nagyobb valószínűséggel fogyaszt gyakrabban, nagyobb mennyiségben alkoholt, annál inkább jellemző rájuk a nagyivás és a tiltott szerhasználat
– olvasható a tanulmányban. Hozzáteszik, hogy a gyógyszerhasználó és a dizájnerdrogozó fiatalok viszont inkább visszahúzódóak.
A tanulmány szerzői csoportokba is igyekeztek beosztani a fiatalokat. Körülbelül 5 százalékukat sorolták a problémás fogyasztók közé, ők leginkább drogfogyasztók, de isznak és cigiznek is. A problémás csoportba tartozó diákok jellemzően fiúk, szakközépiskolába járnak, községben élnek. Nagyobb arányban fordulnak elő ebben a csoportban olyan diákok, akik édes szülő nélkül, csonka, vagy mozaik családban, átlag alatti jövedelmi körülmények között nőnek fel, és az édesanyjuk nem jutott el az érettségiig.
Hozzájuk képest viszonylag sokan (19 százaléknyian) vannak a másik problémás csoportban, akiket ivóknak neveztek el. Ebben a körben is a fiúk, illetve azok a diákok vannak nagyobb arányban, aki csonka, mozaik családban, vagy édes szülő nélkül élnek. Az ivók körében felülreprezentáltan vannak a Budapesten, gimnáziumban tanulók, az átlag feletti anyagi körülmények között, Budapesten élők, illetve a magasabb iskolai végzettségű édesanyával bíró fiatalok – olvasható a jellemzésük.
Mint látszik, minden negyedik 9. vagy 10. évfolyamba járó fiatal besorolható a két problémás csoport egyikébe, és az eltérő profilok alapján egyértelmű, hogy egyetlen fiatal sem védett pusztán társadalmi helyzete, szociológia jellemzői alapján. A tinédzserek háromnegyede viszont egyik csoportba sem tartozik, amit így a cikk végén jegyezzünk meg pozitívumként ennyi negatívum után.
