Belföld

Rájött, hogy mégis tanítani szeretne, 71 ezer forintjába kerülhet

Egy fiatal pedagógus otthagyta a tanári pályát, majd néhány hónap után rájött, mégis gyerekekkel szeretne foglalkozni. Csakhogy azzal nem számolt, hogy egy értelmetlen adminisztrációs anomália miatt mindezt havi fizetése felének megfelelő összegért teheti meg.

Megtapasztaltam, milyen, ha nem kell számolgatni, marad-e hó végéig pénzem, még kirándulni is marad miből és félretenni is tudok

– meséli egy budapesti tanítónő egy multinacionális vállalatnál szerzett tapasztalatairól. A nő  2017-ben végzett az ELTE-n, majd egy XIII. kerületi iskolában kezdett el tanítani gyakornokként. 2018-ban jelentkezett a kötelező minősítési eljárásra, de a portfóliója megkezdésére már nem volt lehetősége, egyetlen egyszerű ok miatt: felmondott az intézményben.

Ezután ment a céges világba, ahol két felsőfokú nyelvvizsgája birtokában ügyfélszolgálati munkatársként alkalmazták. Megélhetése rendeződött, ám nyolc ott töltött hónap után mégis visszatért a pedagógusi pályára, amit hivatásának érez, és amivel foglalkozni szeretne nyugdíjaskoráig. Visszakerült ugyanabba az iskolába, ahol korábban dolgozott, és újra jelentkezett a minősítési eljárásra. Egészen váratlan választ kapott, mivel valószínűsíthetően sikertelenként könyvelték el a korábbi esetet, a mostani egy „megismételt minősítő vizsgának” számít.

Ennek eljárási díja pedig 71 050 forint.

Miután a fiatal pedagógus megkapta az erről szóló határozatot, levelet írt az Oktatási Hivatalnak, remélve, hogy története megosztása után méltányosságból elengedik az összeg kifizetését.

A pálya elhagyására kizárólag anyagi nehézségek kényszerítettek, nem tudtam megélni a pedagógusi béremből, frissen végzett tanítóként, egyedül

– írta a szövegben.

Jelenleg ott tart, hogy gondot okoz számára a 71 050 forint kifizetése, amit egyébként méltánytalannak is tart.

A tanítónő jelenleg a bértáblának megfelelően gyakornoki fizetést kap, emellett nagyon sok túlórát vállal és magántanítványai is voltak, de mindezekkel együtt sem tudta elérni a multinacionális cégnél kapott fizetésének a szintjét.

Ahogy lapunknak elmondta, gyakornokként nettó 150 ezer forintos fizetést kap kézhez minden hónapban, a sikeres minősítő eljárást követően Pedagógus I. kategóriában az összeg valamivel több mint tízezer forinttal növekedhet.

Ráadásul a gyakornoki státuszban legfeljebb heti 20 órát tarthat meg, és ehhez jönnek a túlórák, a minősítő vizsgát követően viszont már 26 órát köteles megtartani egy héten, így mint mondta, a 71 ezer forint befizetését követően anyagilag még rosszabbul is jönne ki a jövőben, hiszen akkor már nem tudná elkönyvelni a jelenlegi túlóráit akkora számban.

Pedagógus-életpályamodell

Az úgynevezett pedagógus előmeneteli rendszert 2013. szeptember 1-től vezették be azzal a céllal, hogy ezáltal vonzóbbá tegyék a pedagóguspályát. Az életpálya szakaszai a következők: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár és az életpálya befejező szakasza. Minősítő vizsgát a diploma megszerzését követő második gyakornoki év végén tesz a pedagógus a Pedagógus I. cím elnyeréséért. A többi minősítési fokozat a minősítési eljárás során érhető el.

A tanítónő szerette volna, ha ebben a nehéz helyzetben figyelembe veszik a hivatástudatát, illetve annak tudatában, hogy az országban egyre csak fogyatkoznak a különböző szakos nyelvtanárok, méltányosságból elengedik a 71 ezer forint befizetését. Mindez nem azt jelenti, hogy ne gondolná fontosnak magát az eljárást, hiszen mint írta: szeretne tanulni, fejlődni, amihez elengedhetetlen lenne az első mérföldkő, a minősítés.

A tanítónő szavai azonban süket fülekre találtak. Az Oktatási Hivatal válaszában közölte: a pedagógus bekerült a jövő évi kötelező „Pedagógus I. minősítési eljárás gyakornokoknak” eljárásba, ami a 2018 decemberében kiállított „sikertelen tanúsítvány” alapján egy megismételt eljárás, így felszólították, hogy augusztus 21-ig tegyen eleget fizetési kötelezettségének.

A hivatal továbbá jelezte, hogy jogalkalmazóként a jogszabályokban meghatározott módon végzi a tevékenységét, ezért nem gyakorolhat méltányosságot a minősítési eljárások lebonyolítása során, így a fentiek alapján a kérvényt „nem áll módjában elfogadni”.

Mi történik, ha a pedagógus úgy dönt, nem fizeti be a kirótt összeget? Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint akkor a minősítő vizsga sikertelenségét állapítják meg, ez pedig a köznevelési törvény értelmében a pedagógus munkaviszonyának megszűnését jelenti.

A döntéssel kapcsolatban a tanítónő lapunknak azt mondta, nem érti, hogy kötelezhetnek arra egy 150 ezres nettó fizetést kapó gyakornokot, hogy 71 ezer forintot kifizessen 30 napon belül egy összegben.

A befizetési határidő egyébként egy kérelem benyújtását követően elvileg hat hónappal meghosszabbítható, de mint mondta, az elvvel nem ért egyet, így ezt nem szeretné kérvényezni.

Mi több, az egész tanári portfólió készítésével járó rengeteg adminisztratív munkát feleslegesnek érzi. Úgy gondolja, az ebbe befektetett munka egyáltalán nem áll összhangban az így kapott béremeléssel. Arról nem is beszélve, hogy elmondása szerint jelenleg abban a kivételezett helyzetben van, hogy nem kell albérleti díjat fizetnie, de mint mondta, ha ez nem így lenne, fogalma sincs, mihez kezdene ebben a helyzetben.

Azzal kapcsolatban, hogy ennek fényében továbbra is a pályán szeretne-e maradni, a pedagógus jelenleg különböző lehetőségek között mérlegel, de egyelőre nem tudja, hogyan tovább. Így összegzett:

Nem szeretnék visszamenni egy multinacionális céghez, gyerekekkel szeretnék foglalkozni, de nem tudom, merre induljak most.

A kiemelt kép illusztráció. Fotó: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.