Belföld

Felpörgött kedden a törvénygyár

Titkosították tíz évre a Budapest-Belgrád vasútvonal projektet. Elvették a a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát. Szigorítottak a közmunka feltételein. Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet. Lehet építkezni a Városligetben És ez még nem minden.

Kedden több olyan törvényt is elfogadott az Országgyűlés, aminek semmi köze a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, és hosszú távon látszik majd a hatásuk. Ezekről külön-külön is sokat fogunk még hallani, de most nézzük egyben, röviden, hogy mikről született döntés.

Budapest-Belgrád vasút: 10 évre titkosítva

133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett – azaz kétharmaddal – fogadták el a Budapest-Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényt. A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak. Eddigi számítások szerint nagyjából 1000 milliárd forintról van szó.

A szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.

A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat hitel formájában, amit a Kínai Export Import Bank folyósít. Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként.

A törvény előtti vitán Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, a kormány keveset szán a munkahelyek védelmére és teremtésére, viszont erre az „eszement projektre” rengeteget költene. Hozzátette: valahonnan hiányozni fog ez az összeg, és nem látni, mi az a sürgős indok, amiért most meg kell valósítani ezt a beruházást. Keresztes László Lóránt (LMP) is arról beszélt, hogy a kormány új munkahelyek létrehozása helyett egy „semmivel alá nem támasztott” projektre költ.

Szakács László (MSZP) szerint a kormány valójában nem ódzkodik attól, hogy eladósítsa az országot, a két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína. A vasútvonal megtérülési számai nem kedvezők – 130 év alatti megtérülésről beszéltek többen is –, és miközben a kormány patrióta gazdaságpolitikáról beszél, kérdéses, „e projekt vonatkozásában hol a patriotizmus”?

Szakács László, az MSZP képviselője. Fotó: Illyés Tibor /MTI

Varju László (DK) kiemelte: a beruházás nem jelent bővülést a személyszállításban, hanem a nem megálló vonatok haladását teszi zavartalanná, elsősorban gazdasági érdeket, a kínai kereskedelem érdekét szolgálja.

Nacsa Lőrinc (KDNP) ezzel szemben azt hangsúlyozta, a vasútvonal építésének célja, hogy logisztikai központtá váljon Budapest, illetve Magyarország. Ráadásul válság idején minden beruházásra szükség van. Schanda Tamás, az innovációs minisztérium államtitkára az utazási idő jelentős csökkenésére hívta fel a figyelmet a beruházással összefüggésben. Kitért arra is, hogy ezáltal még szorosabb együttműködés valósulhat meg a két ország és a két város között. Megjegyezte: nyílt verseny során alakították ki az árat, az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt a pályáztatás.

Szó nincs arról, hogy idén 140 milliárdot fordítanak erre a fejlesztésre, ez az összeg 85 milliárd forint lesz. A beruházás új munkahelyeket teremt, magyar emberek megélhetését teszi lehetővé

– mondta az államtitkár, aki szerint „semmi különleges dologról nincs szó a titkosítással összefüggésben sem”, és „amikor erre igény van, a magyar fél, figyelembe véve a kínai álláspontot, dönthet úgy, hogy a titkosítástól eltekint”.

A kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak

Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást is kétharmados többséggel fogadták el. A változtatás csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadó-művészeti szervezetek dolgozóit.

Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződéseket október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik. Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak.

Elvenné a kormány a közalkalmazotti jogállást a kulturális dolgozóktól
A szakszervezet szerint kőműves segédek módjára alkalmazzák majd a könyvtárosokat, levéltárosokat, múzeumi dolgozókat.

Bana Tibor független képviselő szerint a közel 20 ezer kulturális dolgozó elsöprő többsége nem tekint pozitívan a javaslatra, szemben a kormányzati kommunikációval, a kulturális élet kivéreztetése felé tesznek lépéseket és bizonytalan helyzetbe hozzák a területen dolgozókat. Hiller István (MSZP) arról beszélt: a közalkalmazotti státusz és jogviszony a munkavállaló számára nagyobb biztonságot eredményez, mint amit a törvénymódosításban a kormány javasol. Az időpont kiválasztását a törvényjavaslat tárgyalására különösen cinikusnak nevezte, mondván, a veszélyhelyzetet felhasználva terjesztették be a javaslatot, amikor más területekre fókuszál a figyelem.

Ungár Péter (LMP) kiemelte: bizonyos pedagógusokat vagy egészségügyi dolgozókat is készülnek kivenni a közalkalmazotti státuszból, ezt többszöri kérdésére sem cáfolták. Ha a kulturális területet nem finanszírozzák megfelelően, azt a kulturális emlékek fogják megsínyleni, amit a következő generációknak akarnak bemutatni, tette hozzá.

L. Simon László (Fidesz) úgy értékelt: a javaslat sokkal stabilabb, hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodásra ad lehetőséget, és megszüntet egy korszerűtlen, avítt rendszert. Bízott abban, hogy az idei hatszázalékos béremelésen túl is lehet majd növelni a kulturális dolgozók bérét. Kiemelte: a verseny fogalma nem idegen a kultúrától, hiszen a közgyűjtemények, az operaház, a balettegyüttesek vagy a klasszikus zenét játszó zenekarok mind a nemzetközi térben mérettetnek meg.

Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában ellenzéki felszólalásokra reagálva azt hangsúlyozta: Európában arányaiban Magyarország költi a legtöbb pénzt a kultúrára. Kiemelte a javaslatot megelőző egyeztetéseket, amelyek eredményeképpen 32 érdekképviselet tett javaslatot, ennek 70 százalékát, 37 javaslatot fogadtak be. Hangsúlyozta: semmiféle hátsó szándék nincs abban, miért pont most értek el a javaslat benyújtásához. Jelezte: a hatszázalékos béremelés az első lépés, 2021-ben további bértömeg érkezhet a kulturális ágazatba.

Szigorodik a közmunka, hivatalos személy lett a parkolóőr, erősödik a TIBEK

A két legnagyobb horderejű változás mellett hozott még fontos döntéseket az Országgyűlés:

  • A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is.
  • Július 1-jétől az állandó személyazonosító igazolványt elektronikus úton is lehet pótolni, míg szeptember 1-jétől a lakcímbejelentésre lesz lehetőség elektronikusan meghatározott esetekben. 2023. január 1-jétől a sofőröknek nem lesz kötelező maguknál tartani a jogosítványukat és a forgalmi engedélyüket, mert azok meglétét elektronikusan is ellenőrizni lehet majd. Jövő év február 1-jétől pedig az első vezetői és forgalmi engedélyt elektronikusan adják ki..
  • A jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete; a jogsértés megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.
  • A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) lehetőséget kapott arra, hogy azonosíthassa az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.
  • Ugyanezen törvény szerint a parlament felkéri (a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő) Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, hogy egy lehetséges kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervek elektronikus hírközlési hálózatainak forgalmát. Ugyan a szöveg alapján a szakszolgálat nem ismerheti meg a kommunikáció konkrét tartalmait, de az adatvédelmi szakemberek szerint a jogszabály nem nyújt erre kellő garanciákat.
  • A parlament hat, korábban alapítványi fenntartásba adott egyetem esetében lehetővé tette, hogy a felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőivé váljanak. A Soproni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ingatlanai kerülnek alapítványi kézbe.
  • Egyházi fenntartók tulajdonába kerülnek szociális intézményeknek otthont adó ingatlanok. Az állami fenntartásból egyházi fenntartóknak – ideértve a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is – átadott szociális intézményi telephelyekkel 41 önálló ingatlant és a feladatellátást biztosító eszközállományt adtak ingyenesen használatba.
  • Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.
  • Az Országgyűlés emellett felülírta a főváros által a Városligetben elrendelt építési tilalmat. A kormány indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.