Több jel utal arra, hogy nem gondolták át teljesen a döntéshozók, mivel járhat az a miniszteri utasítás, amely szerint a kórházakban az ágyak minimum 60 százalékát alkalmassá kell tenni az új koronavírussal fertőzöttek ellátására, és az intézkedést húsvét alatt végre is kell hajtaniuk a kórházaknak.
A tervet pár nappal később módosították: immár április 19-éig kell biztosítania a kórházaknak a kapacitás 50 százalékát, összesen 33 ezer ágyat, ami háromezerrel kevesebb az eredeti tervnél. Orbán Viktor miniszerelnök is már ezekről a számokról beszélt péntek reggeli rádióinterjújában. Az új intézkedési tervben szerepel egy második üteme is a kiürítésnek, ami határidőt ugyan nem szab, de a korábbihoz hasonlóan a 60 százalékos szabad kapacitást tűzi célul.
„Csend lett a vonal végén”
A ķórház elfogadta az érveimet, hogy New Yorkban voltam, és hatósági karanténban utána két hétig. Enyhe vírusos tünetek jelentkeztek nálam. Így anyámat nem adták haza
– írta Éva, egyike azoknak az olvasóinknak, akik arról számoltak be nekünk, hogy először kiadta volna a kórház az útját hozzátartozójuknak, de végül ez mégsem történt meg.
Évát húsvéthétfőn hívták, hogy két nappal később hazaviszik hozzá 87 éves mozgáskorlátozott édesanyját. Ezután jelezte a kórháznak, hogy két napja járt le a hatósági karanténja. „Senki egyetlen tesztet se végzett rajtam. Vagy megbetegedtem, vagy nem” – mesélte, azt is elárulva, hogy a 25 éves fia is hozzá hasonlóan enyhe, koronavírusra utaló tüneteket produkált. „Ekkor csend lett a vonal végén. Megígérte az illetékes nővér, hogy megbeszéli az osztályon” – folytatta Éva a történetet.
Végül megoldotta a kórház, hogy Éva édesanyja bent maradhasson.
Jelenleg ez a helyzet, ami, mint tudjuk, bármikor változhat. A nővérek megpróbálnak a káoszon úrrá lenni. Nagyon empatikusak voltak
– fűzte hozzá.
Nonszensz határidő
Évához hasonlóan mások is ezt a bizonytalanságot hangsúlyozták: úgy látják, kapkodva kell a kórházaknak végrehajtaniuk a Kásler Miklós aláírásával érkező utasítást, miközben tudják, hogy a kért számok csak úgy érhetők el, ha olyanokat is elbocsátanak, akiket az állapotuk alapján inkább bent kellene tartani. Vagy azért, mert otthoni ápolásuk nem megoldható: Éva említett esete speciális, de sok, folyamatos ellátást igénylő idős betegnek nincs olyan hozzátartozója, aki el tudná őt látni.
Müller Cecília pénteken úgy fogalmazott az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy a kórházakban „orvosszakmai döntéseket kell hozni”, de az országos tiszti főorvos azt is hozzátette, a kórházaknak azt is fel kell mérniük, hogy tudják-e otthon ápolni a kórházból elküldött beteget. Mondta mindezt két nappal a a régi intézkedési terv határideje után, kettővel az új határidő előtt. A hozzátartozók beszámolóiból látszik, hogy a kórházak ezt igyekeznek is elvégezni, de mivel jelenleg is folyik az egyeztetés a betegekről,
Ezt korábbi cikkünk alapján is lehetett sejteni, amiben sokan meséltek arról kétségbeesetten, hogy eddig kórházban ápolt, magatehetetlen, demens, idős hozzátartozóikról kellene hirtelen gondoskodniuk. Akkor is, ha maguk is idősebbek, és nem bírják erővel, vagy dolgozniuk kell, így képtelenek 24 órás felügyeletet biztosítani rokonuknak.
A kiürítendő ágyak számának csökkentéséből és a határidő meghosszabbításából úgy látszik, ezek a panaszok a döntéshozókhoz is eljutottak, és igyekeznek elérni, hogy valóban csak olyanok kerüljenek haza, akiket el tudnak látni, így állapotromlásuk elkerülhető.
Egy orvos segítségével sikerült elintézni, hogy mégse hozzánk hozzák, hanem áthelyezik a sátoraljaújhelyi kórház pszichiátriai osztályára, már ma vihetik oda. Az Izsófalva kórházzal is megbeszéltem mindent
– írta nekünk fejleményként Ibolya, akihez ön- és közveszélyes, zárt osztályon kezelt öccsét küldték volna haza.
Ibolya testvére azért is került már zárt osztályra, mert szétverte egy kórházi vizsgáló berendezését. Egyszer pedig, amikor hazakerült, tüzet okozott a lakásában, és egy korábbi fenyegetés miatt Ibolya attól is tart, hogy velük szemben is agresszív lehet. Úgy tűnik, hogy az ő helyzetük megoldódott, de azt nem tudja, hogy véglegesen-e.
M. édesanyjáról is írtunk, ők mindössze abból találták ki, hogy mégsem küldik haza magatehetetlen édesanyát a Jahn Ferenc Kórház csepeli telephelyéről, hogy nem keresték őket újra a kórházból.
A folyamat nem állt meg csak lelassult, és annyit tudok, hogy a teljes osztályt kiürítik
– írta M., aki szerint tehát csak a lehetetlen határidő kitolása miatt nyertek egy kis időt.
Tili-toli
Ibolya történetéből az látszik, hogy a kórházak egymás között is igyekeznek egyeztetni, hol lehetne elhelyezni olyanokat, akiknek abból az intézményből menniük kell, ahová eredetileg felvették őket. Azonban a kórházak más szükségmegoldásokat is keresnek.
A Fővárosi Önkormányzat által nyilvánosságra hozott levelek tanúsága szerint a kórházi ágyak kiürítése miatt az egészségügyi intézményeket elhagyni kényszerülő idős betegeket otthonokba irányítanák, erről a kórházigazgatóknak kellett levelet küldeniük az idősotthonokba. A fővárosi idősotthonok azonban az érvényben lévő felvételi stop és a járvány terjedésének veszélye miatt nem vesznek át a kórházakból új lakókat.
A helyzet azért is furcsa, mert már tizenkét idősotthonban találtak fertőzötteket, három intézményben pedig kifejezetten sokat. A fent idézett levelekből ráadásul kiderül, az is felmerült, hogy a legfertőzöttebb idősotthont, a Pesti útit is megkérdezték, nem tudna-e átvállalni negyven beteget.
Az idősotthonok vonakodását magyarázza, hogy több helyen – a Pesti úton is – felmerült, hogy eleve egy vagy több kórházból, tesztelés nélkül visszaküldött lakóval kerülhetett be az intézménybe a koronavírus. Egy idős nőről már biztosan kiderült, hogy a Szent János Kórházból úgy küldték haza, hogy folyamatban volt ugyan a tesztelése, de annak eredménye még nem volt, és a család csak akkor értesült a járványügyi hatóságtól arról, hogy fertőzött az idős rokon, amikor már otthon volt.
Kell ennyi üres ágy?
Mindeközben orvosok és egészségügyi szakértők sora beszélt arról, hogy értelmetlennek tartja az intézkedést ebben a formában.
36 ezer kórházi ágyra csak akkor lenne szükség, ha 180 ezer ember lenne egy időben koronavírusos Magyarországon
– írta Lantos Gabriella, egészségügyi menedzser, a Róbert Károly Magánkórház korábbi operatív igazgatója a 24.hu-n megjelent cikkében, amelyben adatok és trendek alapján vezette le, miért tartja elhibázottnak a kórházak ilyen mértékű kiürítését.
Orvosokat is kérdeztünk korábban arról, mit szólnak a kórházak kiürítéséhez. Ők is azt mondták, mivel a koronavírusos betegek elenyésző része kerül kórházba, nem értik, miért kellett rohamtempóban országosan 36 ezer ágyat – mint jeleztük, az újabb tervben 33 ezerről van szó – a járványhelyzet miatt azonnal felszabadítaniuk az intézményeknek. Az intézkedésekből kitűnik, hogy a kormány 100 ezres koronavírusos betegtömegre készül, azt viszont mintha kihagyná a számításból, hogy más betegek is vannak.
A 60 milliós Olaszországban jelenleg 3200 kórházi kezelésre szoruló súlyos esetet tartanak nyilván. A 47 milliós Spanyolországban 7300-at. A 330 millió lakosú Egyesült Államokban 13400-at. Ennek ismeretében is érdemes elgondolkodni azon, hogy a tízmilliós Magyarországon, ahol a hivatalos adatok szerint jelenleg 1400 aktív eset van (és messze nem mind szorul kórházi kezelésre), napok alatt 33 ezer kórházi ágyat kell felszabadítani a leendő koronavírusosoknak.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
