Nézzünk körül a világban! Akik a híradókat nézik, láthatják, mi zajlik. Fel kell készülnünk arra, hogy mindenki jusson ellátáshoz, akinek arra szüksége van
– Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján ezzel indokolta, hogy a kórházaknak nyolc nap alatt ágykapacitásuk 60 százalékát fel kellett szabadítaniuk a járvány elleni védekezéshez. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy április 15-étől mintegy 36 ezer kórházi ágyon csak a koronavírussal megfertőzött betegeket láthatják el. A kormány az ügyben nem tűr halasztást vagy ellenvéleményt, Kásler Miklós miniszter a hétvégén azonnali hatállyal felmentette Cserháti Péter főigazgatót, arra hivatkozva, hogy nem ürített ki kétszáz ágyat az amputált betegekkel, agy- és gerincvelősérültekkel foglalkozó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben.
Bár a koronavírus-fertőzöttek száma még mindig nem éri el az 1600-at, és közülük messze nem mindenki igényel kórházi ellátást, a miniszteri rendeletben megszabott kapacitásátrendezés mértéke és a néhány nappal ezelőtt 7500-8000 lélegeztetőgép szükségességét hangsúlyozó miniszterelnöki mondat is azt sugallja, hogy a kormány a járvány terjedésével 100 ezres nagyságrendű beteggel számol. A 24.hu által megkérdezett orvosok, intézményvezetők és szakértő szerint azonban az ilyen ütemű átalakítás egyelőre túlreagálás, és bár fontos a felkészülés, a jelenlegi magyarországi járványhelyzet megfontoltabb és fokozatosabb átalakítást kívánna, nem beszélve a koronavírussal nem fertőzött betegek ellátási problémáinak megoldásáról. Mindezt egy forrásunk így tömörítette egy mondatba:
Ágymatek
Magyarországon 160 ezerre tehető azon ágyak száma, amiken beteget ápolnak. Ennek nagy része, nagyjából 100 ezer ágy, a szociális ellátásban, például idősotthonokban van, a maradék 60 ezer a kórházi ellátásban. Az utóbbiak vethetők be a járvány elleni védekezésben.
A 60 ezer kórházi ágy is két részre osztható: van nagyjából 40 ezer aktív, vagyis olyan, ahol néhány napja műtött, haza nem küldhető betegek ellátása történik. Az ilyen betegek ellátásának a célja az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, stabilizálása, a szövődmények kialakulásának megakadályozása. A krónikus ágyakon az ellátás időtartama, illetve befejezése általában nem tervezhető, és jellemzően hosszú időt vesz igénybe. Jelentős különbség az is, hogy a krónikus osztályok kisebb orvosi és szakdolgozói létszámot, valamint kevesebb felszerelést igényelnek.
A magyarországi kórházak felépítése korántsem egységes. Vannak intézmények, ahol az ágyak több mint fele krónikus, ők most gyakorlatilag feláldozzák a krónikus ellátásukat, és valamennyit az aktívból is csonkolnak, de vannak olyan kórházak is, ahol annyira nincs krónikus ellátás, hogy csak az aktív ellátásból tudnak feláldozni ágyakat. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő számítása szerint ha minden krónikus ágyat kiürítenének, akkor is legfeljebb 14-15 ezer, nem koronavírusos beteg ellátására szolgáló aktív ágy állna rendelkezésre az országban, ami finoman fogalmazva „nem tűnik soknak”.
Szerinte a 36 ezer magyar fekvőbeteg ágy egyidejű vírusvédelmi készenlétbe helyezése túlzott mértékű tartalékképzés, ráadásul ezeknek az ágyaknak nemcsak üresnek, de a vírus megjelenése esetében „működőképesnek is kell lenniük”, vagyis
Minden alárendelve a koronavírusnak
A lapunk által megkérdezett orvosok és kórházi vezetők egyöntetű véleménye szerint az intézkedés értelmetlen, indokolatlan és teljesíthetetlen elvárásokat kényszerít a kórházakra, és bár üdvözlendő, hogy legyen egy központi terv a járvány eszkalálódására, a diktátumnak is felfogható intézkedés olyan súlyos következményekkel járhat, ami veszélyezteti a járványüzemmód miatt az ellátásból kiesett betegek életét.
Az ismert fertőzöttek és kórházi kezelést igénylők száma jelenleg nem indokolja, hogy minden kórház az ágykapacitásának legalább 60 százalékát felszabadítsa és átalakítsa koronavírusos betegek ellátására
– mondta lapunknak egy korábbi kórházvezető, hozzátéve, senki sem vitatja, hogy akár ilyen mértékű kapacitásra is szükség lehet nagyon rossz forgatókönyv esetén, ezért meg kell tenni a szervezési előkészületeket ehhez is, ugyanakkor a kapacitásokat fokozatosan, a növekvő igények szerint kellene szabaddá tenni.
A rohamtempó helyett a fokozatosság elvét hangsúlyozták lapunknak többen is, előrevetítve, hogy a most felszabadított ágyak túlnyomó többsége a járvány terjedésének jelenlegi üteme alapján egy ideig szinte biztosan üresen fog állni, a hozzájuk tartozó személyzet nagy része pedig ahelyett, hogy a tényleges gyógyításban venne részt, a koronavírusos betegek ellátását várja készenlétben.
Jelenleg ugyanis a Budapesten kívüli kórházak többségében a fertőzött betegek ellátására elkülönített osztályokon alig van beteg. Egy megyei kórház vezető orvosa lapunknak azt mondta, náluk a kórházban megfigyeltek száma a 20-30-at egyetlen pillanatban sem lépte át, e páciensek mindegyikét külön kórteremben helyezték el. A szóban forgó intézmény intenzív osztályán nagypéntekig összesen három koronavírusos beteget lélegeztettek, számuk a négynapos ünnepen eggyel nőtt. Közülük az egyiket extubálták és osztályra helyezték, vagyis lekerült a lélegeztetőgépről.
A kórházak fő dilemmája jelenleg nem a koronavírusos betegek ellátása, hanem a nem fertőzötteké, akiknek ellátása a járványügyi intézkedések bevezetése óta (azaz közel egy hónapja) nem tűnik megoldottnak, és a helyzet csak romlani fog.
Számos akut és krónikus beteget nem vehetnek fel az intézmények, köztük onkológiai, anyagcsere vagy éppen szív- és érrendszeri kórképek miatt gondozott pácienseket, akik emiatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Még felbecsülni sem tudjuk, hogy ez mennyivel növeli az elkerülhető halálesetek számát a következő időszakban
– mondta lapunknak egy korábbi intézményvezető, aki szerint az átalakítások miatt nem kórházigazgatókat kellene lecserélni, hanem Kásler minisztert.
A döntéshozók az átalakítás képletébe jól láthatóan nem vették bele a „hétköznapok” nem tervezhető, de mindenképpen ellátásra szoruló betegeit, akik a koronavírustól függetlenül, de balszerencsés módon akár azzal egy időben tömegével érkezhetnek meg a kórházakba.
A szűrés fontosabb lenne
Abban is egyetértettek a lapunknak nyilatkozók, hogy jelen helyzetben nem a fűnyíróelvszerűen véghezvitt országos ágyszámcsökkentésre kellene összpontosítani. A legfontosabb az lenne, hogy kiterjesszék a tesztelést a lakosság lehető legszélesebb körére, de leginkább az egészségügyi és szociális területen dolgozókra.
Egyikük szerint a betegek és az egészségügyi dolgozók szempontjából óriási kockázatot jelent, hogy a fertőzött betegeket nem néhány kijelölt intézményben koncentrálják, és nem ezek telítődése esetén vonnak be tervezett ütem szerint újabb kórházakat, hanem egyszerre minden intézmény ellát koronavírusos betegeket. Így sokkal nagyobb a kockázata, hogy nagy számú egészségügyi dolgozó azonos időszakban kapja el a fertőzést, és lesz beteg vagy kerül karanténba, egyszersmind esik ki a munkából.
A fertőzöttek tíz százaléka kerül kórházba
Egy másik orvos arra hívta fel a figyelmet, hogy ha 150 ezer fertőzött beteg lenne, akkor is aránytalan a 36 ezer ágy, lévén a koronavírussal fertőzött pácienseknek csak körülbelül 10 százaléka szorul kórházi ellátásra. Jó az, ha előregondolkodunk, de a fokozatosság és az átgondoltság is fontos lenne, tette hozzá.
Az országos és a budapesti felkészülés, illetve a területi ellátási feladatmegosztás különválasztására többen is felhívták a figyelmet. Vidéken a sokszakmás megyei és a néhány szakmás kisebb kórházak között az elmúlt évtizedekben világos együttműködés alakult ki. Bár a kisebb kórházaknak is ágyszámuk 60 százalékának feláldozásával kell készültségben állniuk, a védekezés központjai valójában a megyei intézmények lesznek.
Budapest helyzete – ahol jelenleg a legnagyobb számú a megbetegedés, a regisztrált esetek fele fővárosi – azonban teljesen más. A budapesti kórházak, intézetek szakmai szerkezete és ellátási feladata igen eltérő, a kórházak közötti együttműködési rendszer rendkívül bonyolult, az ellátási területek, feladatok egymást átfedőek. Ebből adódóan bármely budapesti kórház feladatainak jelentős megváltozása – márpedig a 60 százalékos ágyszámtartalékolás önmagában is annak számít – a kórházak közötti, eddig is ingatag lábakon álló feladatmegosztást és együttműködést alapvetően alakítja át, korlátozza, nem beszélve arról, hogy ha bármely budapesti kórház megmaradt kapacitásainak hozzáférhetőségét a növekvő koronavírusos esetszámok akár egy-két nap alatt tovább rontanák – magyarázza egy egészségügyi szakértő.
3 ezer lélegeztetett beteg a határ
Ezen a ponton arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-fertőzés a legnagyobb megterhelést nem az általános kórházi ellátási kapacitásokra, hanem azokon belül az intenzív ellátási rendszerre és az intenzív terápiás hátteret igénylő lélegeztetési ágyakra méri.
Az országosan elrendelt általános 60 százalékos készenlét teljesen más helyzetbe hozza az egyes kórházakat, hiszen az intenzív ágyak területi elosztása, illetve az egyes kórházakon belüli aránya igen eltérő. Sok olyan kórház van, ahol 5-6, máshol viszont 50-60 intenzív terápiára felkészített ágy van. Az utóbbi intézményekben bizonyosan könnyebben veszik a járványüzemmódra való átállás akadályait. Ahol azonban kevés az intenzív ágy, ott hiába szabadítanak fel nagy mennyiségű más profilú ágyat az aktív és/vagy krónikus ellátásból, nem lesz képzett személyzet, csak úgy, ha kényszerképzésekkel rávezénylik őket a bonyolult feladatnak számító lélegeztetés elvégzésére.
E fölött a magyar egészségügy jelenlegi állapotában már nemigen tudja biztosítani a gépek működéséhez szükséges bonyolult háttérfeltételeket, kiegészítő eszközöket, infrastruktúrát és a valóban képzett, a feladat ellátására alkalmas személyzetet.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
