Belföld

Háromszor kezdett éhségsztrájkba a fegyházban a cigánygyilkosok sofőrje

A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság negyedrendű vádlottja, a tiszalöki és a kislétai emberölésekben az elkövetők sofőrjeként közreműködő Csontos István várhatóan 2022 augusztusában szabadulhat 13 éves fegyházbüntetéséből. A 38 éves férfi – aki több mint tíz éve él a rácsok mögött – már háromszor kezdett éhségsztrájkba, arra hivatkozva, hogy nem engedik tanulni és dolgozni. Csontos a mai napig úgy gondolja, a nyomozóhatóság annak idején félmunkát végzett. Hogy miért? Erről is kérdeztük a sátoraljaújhelyi fegyházban a sorozatgyilkosok sofőrjét.

A sorozatgyilkosság büntetőpere 2011. március 25-én kezdődött, és a Budapest Környéki Törvényszéken 2013. augusztus 6-án hirdetett elsőfokú ítéletet Miszori László tanácsa. Az első-, másod- és harmadrendű vádlottat előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen, bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette miatt tényleges életfogytiglanra ítélte. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnösségét emellett kétrendbeli fegyveres, csoportos rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben is kimondta.

Negyedik társukat, Csontos Istvánt, aki bűnsegédi minősítésben sofőrként segédkezett a három vádlottnak a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok idején, 13 év fegyházbüntetéssel sújtotta, azzal, hogy feltételesen sem bocsájtható szabadlábra, vagyis a teljes büntetést ki kell töltenie.

Így gyilkoltak

A 2008-2009-ben a cigányok ellen végrehajtott terrorista jellegű támadássorozatnak hat halálos áldozata, és öt súlyos sérültje volt. A tettesek Galgagyörkön lövöldöztek először 2008. július 20-án, de a véletlennek köszönhetően ott senki sem sérült meg. Ezt követte Piricse, Nyíradony-Tamásipuszta, Tarnabod, majd Nagycsécs, 2008. november 3-án, ahol Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án, Tatárszentgyörgyön lőtték agyon az égő házból menekülő 28 éves Csorba Róbertet és 4 és fél éves kisfiát. Mindkét helyszínen Molotov-koktélokat is dobtak az épületekre. Tiszalökön 2009. április 22-én a garázsa ajtajában lőtték le az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-ra virradóra történt Kislétán. Itt az ágyában alvó, 43 éves Balogh Máriát ölték meg, a 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak a sörétek. A férfiakat 2009. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka vették őrizetbe egy razzia során, munkahelyükön, a debreceni Perényi 1 zenei klubban.

A per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, majd a Kúrián zárult le, de lényegi pontokon nem változott az elsőfokú ítélet, Csontos István büntetését pedig egyáltalán nem befolyásolta, így ő a 13 éves fegyházbüntetéséből 2022 augusztusában szabadulhat.

Fotó: Váczy András

Csontos szerint a hézagos vádirat is elismerte, hogy nem mindenkit sikerült elfogni az elkövetők közül. A besenyszögi fegyverrabláskor négy elkövetőt azonosítottak be a vadász és családjának megkötözött tagjai. Ugyancsak négy személyt emlegetett az ítélet is, csakhogy akkor Csontos még nem volt a cigányvadász csoport tagja. Már a másodfokú ítélet után a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított a negyedik besenyszögi fegyverrabló után.

Csontos Istvánt is kihallgatták akkoriban a tiszalöki börtönben, de hogy mire jutottak a rendőrök, arról neki nincs tudomása. (A Kúria jogerős ítéletének indokolása azzal vágta el a gordiuszi csomót, hogy leszögezte: nem is volt negyedik tettes, Besenyszögön kizárólag a Kiss testvérek és Pető Zsolt jártak. Mindezt annak dacára, hogy kirabolt vadász, a felesége és a lányai egyaránt állították, hogy a házban hárman voltak, kint pedig valaki túráztatta az autót.)

A katarzis elmaradt, felejtsük el?
Mi lehet az oka, hogy a magyar társadalom finoman szólva közömbös maradt a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság iránt? A tíz évvel ezelőtti gyilkosságokat, utóéletét és a cigányság mindennapjait ismerő szakembereket kérdeztünk.

A gyilkosok bűnsegédjének megállapításai különösen pikánsak annak tükrében, hogy ő a katonai titkosszolgálat reaktivált informátoraként még az utolsó, tehát a kislétai gyilkosság előtt találkozott egykori tartótisztjével. Állítása szerint a 100 milliós nyomravezetői díj dacára sem mert korábbi kapcsolattartójának elmondani semmit. Pedig, ha akkor kipakol a tartótisztnek, nem került volna sor a kislétai vérengzésre.

Csontos viszont azt állítja, ez nem csak rajta múlott. Úgy véli, augusztus elején már tudtak róluk a hatóságok, a mobiltelefonjaik cellainformációi és az autópálya kameráinak felvételei alapján már akkor beazonosíthatták volna őket.

Csontos kérdésünkre most azt mondta: mai tapasztalatával, életismeretével azonnal a hatósághoz fordulna, még akkor is, ha életveszélyesen fenyegetnék őt és a családját. Az akkori vallomását ma is fenntartja, de ennyi idő után egyre „kuszábbnak” látja az egészet. Meggyőződése, hogy „Nyafi” (F.-né Ny. É., az első rendű vádlott, Kiss Árpád akkori szeretője, a „debreceni négyek” munkáltatója) beszélt arról az elfogásuk éjszakáján a rendőröknek, hogy ő is ott volt Tiszalökön. Ahogy abban is biztos, hogy Kiss Árpádtól tudták meg a nyomozók, hogy ő volt a sofőr Kislétán is.

Nem igazán értem, hogy van az, hogy a mi elsőfokú ítéletünk után a bíró feljelent egy fontos tanút hamis tanúzásért, akit aztán csak a másodfokú ítéletünk meghozatala után ítélnek el?

– értetlenkedik Csontos arra utalva, hogy F.-nét hamis tanúzásért feljelentette az első fokon eljáró tanács bírája, Miszori László. Az asszonyt 2018 áprilisában két év – végrehajtásában három évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amit másodfokon a Fővárosi Törvényszék két év letöltendő börtönbüntetésre változtatott 2018 novemberében. A hamis tanúzási pert a magyar sajtóban egyedül végig kísérő újságírónak, Hidvégi B. Attilának, a RomNet főszerkesztőjének közlése szerint F.-né büntetésének felét kitöltve szabadult tavaly novemberben.

A romák elleni támadásokkal vádolt Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István állnak a bíróság előtt büntetőperükön Budapesten, a Pest Megyei Bíróságon. Fotó: MTI/Marjai János

Mivel a 2009. augusztus 21-én hajnalban a Perényi 1 klubban tartott éjszakai razzia és őrizetbevétel során Csontost hagyták kisétálni a szórakozóhelyről, miközben a három tettestársán kívül fél tucatnyi férfit fogtak le, a média egy része azt feltételezte, ő lehetett az, aki földobta a bűntársait. Ezt Csontos tagadja, és ma sem érti, hogy őt akkor miért engedték el, holott az őrizetbevétel előtti napokban már figyelték őket. Hazament, átöltözött és bemotorozott a városba, hogy megünnepelje a születésnapját, ami éppen augusztus 20-ra esett.

Két és fél órával később, amikor már egy kocsmába ültem, hívott vissza az egyik pultos telefonon a Perényi 1-ből a rendőrök utasítására

– mondja.

Azonnal motorra pattant, és visszament, ami sokak számára nem tűnt éppen logikus lépésnek. Kivéve, ha – amint azt sokan, például a cigánygyilkosságok elkövetői is vélték – nem ő volt a „pentito”, aki megalkudott a rendőrséggel, és kitálalt. Ezt a feltevést Csontos nevetségesnek tartja: ha vádalkut kötött volna, miért ülne már tíz éve? A tárgyaláson meghallgatott egyik nyomozó tanúvallomásából egyértelmű lett számára, hogy az elfogást

elkúrták a rendőrök, hiába próbálták magukat menteni.

Beszélgetésünk során többször hangsúlyozza, hogy ő ebben a sorozatgyilkosságban nem társtettes, hanem bűnsegéd. A lefoglalt fegyvereken, egyéb eszközökön sem a DNS-ét, sem az ujj-, sem a láblenyomatát nem lelték fel, hanem a társai vallottak rá, illetőleg elfogása másnapján tett beismerése szólt ellene.

Elvezettem egy autót A-ból B-be, de nem segítő szándékkal

– mondta akkor.

A bent töltött tíz év alatt összeszólalkozásai akadtak ugyan cigány fogvatartottakkal, de fizikai atrocitás nem érte: „Amikor a folyosón mozgunk nem erős a verbális fenyegetés”.

Csontos István tavaly kétszer, idén januárban egy alkalommal kezdett éhségsztrájkba, mert állítása szerint nem engedik tanulni, társaival együtt dolgozni, közös vallásgyakorlaton részt venni.

Szerettem volna leérettségizni, de nem engedélyezték, pedig a jogszabály szerint a tanuláshoz jogom van. Írtam az ügyészégre, a bíróságra, fordultam az ombudsmanhoz, de csak annyi válasz érkezett az ügyészségről, amikor panaszt tettem, amiért nem reagálnak a beadványaimra, hogy a büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága szerint én ilyen kérelmeket nem is adtam be.

A büntetés-végrehajtás arra hivatkozva tagadta meg Csontos kéréseit, hogy sok a cigány származású elítélt a fegyházban, és biztonsági szempontból nem kívánatos, hogy sokat tartózkodjon romák között. „Ezt azért nem értem, mert amikor bekerültem, cigány fogvatartottakkal sétáltam együtt, és a mai napig találkozom roma elítéltekkel a folyosón, a zuhanyozóban.

Cigány származású zárkatársaim is voltak, sőt jelenleg is a négyfős zárkánkban ketten romának vallják magukat

– állítja.

Megkérdeztük a büntetés-végrehajtás országos parancsnokságát, megfelel-e a valóságnak Csontos István panasza. A BVOP Kommunikációs Főosztálya közölte, hogy „bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget a válaszadásra.”

Kiemelt kép: Csontos István a másodfokú büntetőper ítélethirdetésén a Fővárosi Ítélőtáblán 2015 májusában. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.