Belföld

Két év börtönre ítélték a romagyilkosságok koronatanúját

Két év letöltendő börtönre ítélte szerdán a romagyilkosságok  koronatanúját a Fővárosi Törvényszék. Ez azt jelenti, hogy a korábban felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott F.-né Ny. Évának a mostani döntés értelmében mégiscsak börtönbe kell vonulnia.

Az asszonyt évekkel ezelőtt hallgatták ki tanúként a Budapest Környéki Törvényszéken a romagyilkosságok elsőfokú büntetőperében. A nő többször is hamis tanúvallomást tett a büntetőperben az elsőfokú bíróságon, annak ellenére, hogy annak törvényi következményeire a bíró nyomatékosan figyelmeztette. Ezek után a bíró 2014-ben feljelentette a nőt. Az ügyészség 2016 őszén emelt vádat az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban elkövetett hamis tanúzás miatt.

A F.-né elismerte a bűnösségét, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az alapügyben kényszer, fenyegetés hatására tett vallomást, féltette gyermeke és saját életét.

Pesti Központi Kerületi Bíróság idén áprilisban három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság szerdán kihirdetett jogerős ítéletében mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, így a terheltet két év letöltendő börtönre ítélte.

A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az első fokon megállapított tényállást, valamint annak jogi minősítését egyik fél sem támadta meg, ezért a most eljáró tanácsnak azt kellett mérlegelnie, hogy az enyhítő és súlyosító körülményekkel arányban áll-e a korábban kiszabott büntetés.

A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa szerint az alap-bűncselekmény kiemelt tárgyi súlya olyan mértékű, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, azaz arra, hogy a jövőben akár a nőt, akár mást hasonló bűncselekmény elkövetésétől visszatartson, valamint az igazságszolgáltatásba vetett hit megőrzését elősegítse.

Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, s a ténybeli beismerő vallomását enyhítő körülményként figyelembe véve látott lehetőséget arra, hogy méltányosságból a terhelt – büntetése fele részének letöltése után – feltételes szabadságra bocsátható legyen.

A romagyilkosságokként ismertté vált bűncselekmény-sorozatban kilenc helyszínen fegyveres, Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre romák otthonai ellen 2008-2009-ben. Hat embert, köztük egy gyermeket megöltek, öt áldozat megsérült, összesen ötvenöt ember testi épsége került veszélybe. A büntetőperben három vádlottat 2016-ban tényleges életfogytiglanra, egyet 2015-ben 13 évre ítéltek jogerősen a bíróságok, amelyek kimondták azt is: a támadások indítéka rasszizmus, cigányellenesség volt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.