HVG: visszavenné a bérlakásokat a kormány, izgulhatnak a lakók

Törvénymódosítással érné el az Orbán-kormány, hogy vissza lehessen venni az állami bérlakásokat – írta a hvg.hu. A portál szerint a Miniszterelnökség már dolgozik az erről szóló tervezeten, amivel kifejezetten a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokból tehetnék ki a bérlőket, vagyis többek közt a Budai Vár és az Andrássy út patinás épületeire utaznak.

Ezeket bérház helyett szívesebben látnák kormányzati épületként, de kereskedelmi-turisztikai célra is használhatnák a frekventált helyen lévő ingatlanokat. Az a régi, „szerzett” jog is változna, hogy a bérlőknek cserelakás jár, e helyett csak pénzbeli megváltást kapnának, ebből kellene ezentúl megoldani a lakhatásukat.

A lap úgy tudja, hogy a tervezetet vélhetően az októberi önkormányzati választások előtt nem hozták volna nyilvánosságra, mert a közvéleményben várhatóan nagy, politikai következményekkel járó hullámokat vetne. Ez nem is meglepő, ugyanis a jelenleg hatályos, nem sokkal a rendszerváltás után, 1993-ban elfogadott lakástörvény jól körülbástyázta a bérlők jogait. Így aki hozzájutott egy állami bérlakáshoz, azzal csak precízen meghatározott esetekben, és akkor is számára kedvező feltételekkel, például csak általa is megfelelőnek tartott cserelakást biztosítva lehetett felmondani a bérleti szerződést.

A jövőben ez egy csapásra megváltozna: mindegyik – a határozott idejű, a határozatlan idejű és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig fennálló – bérleti szerződéséket is egyszerűen fel lehetne mondani hat hónapos felmondási idővel, rendes felmondással. A Miniszterelnökség javaslata alapján ezt írásban közölnék a bérlővel, majd ettől a naptól számítva, a felmondási idő leteltével meg is szűnne a bérleti jogviszony anélkül, hogy az állami lakás bérlője ez ellen bármit is tehetne.

Az élő szerződések könnyített felmondásának lehetősége az állami bérlakásoknak egy meghatározott körére vonatkozna a tervezett törvénymódosítás alapján:

• a világörökségi helyszíneken fekvő ingatlanoknál,
• a műemléki védelem alatt álló ingatlanoknál,
• illetve a földhivatalnál műemléki jelentőségű terület-jelleggel bejegyzett ingatlanoknál.

A javaslatban nevesítve említenek is ilyen „frekventált helyeken található lakótömbök”-et: a Budai Vár, az Andrássy út vagy a VIII. kerületi Palotanegyed lakóépületeit. Azonban az előbbi három körbe ennél jóval nagyobb terület, illetve több épület tartozik, hiszen csak a legexkluzívabb fővárosi résznek számító, UNESCO által nyilvántartott világörökségi helyszín magában foglalja „a teljes Duna-part látképet, a várnegyedet és az Hősök teréig az Andrássy út történelmi környezetét”.

A tervezetben kifejezetten az szerepel: az elhelyezkedésük és a patinás külsejük alapján

ezek az ingatlanok nem valók „bérház”-nak, hanem a „műemléki szempontokat figyelembe vevő felújítás, átalakítás után „akár kormányzati vagy nagykövetségi épületként” is működhetnének.

Vagyis a Miniszterelnökség javaslata alapján a kormány ezeket a legexkluzívabb helyeken fekvő ingatlanokat többek közt saját magának, illetve diplomáciai helyszínnek nézhette ki.

De ennél is tovább mennek a javaslatban: miután rendes felmondással megszabadultak a bérlőktől, ezek a műemléképületek, az azokban lévő ingatlanok

egyéb, akár turisztikai (szálláshely), kereskedelmi célokra is használhatók lennének.

A tervezet szerint a pénzbeli megváltás mértéke a lakás aktuális műszaki állapota szerinti forgalmi érték 70 százaléka lenne. Hogy mennyi a számítás alapja, azt a bérbeadó, vagyis a felmondást kezdeményező állam vagy állami szerv által megbízott „független szakértő” állapítaná meg szakvéleményében.

A kormány tervei azért is érdekesek, mert az elmúlt években számos ismert emberről, Fidesz-közeli személyről derült ki, hogy például a budai Várban jutott olcsó önkormányzati lakáshoz.

Kiemelt kép:  MTVA/Róka László