Szijjártó Péter a magyar kormányzat sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, a lépést komoly politikai, gazdasági, stratégiai és biztonsági veszteségnek nevezte, de jelezte, hogy tiszteletben is tartják ezt a döntést.
Kizárólag a britek azok, akik dönthetnek a saját jövőjükről, és Magyarország soha nem tartozott azon országok közé, amelyek házi feladatuknak tekintik, hogy bírálják más országok döntéseit – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Aki ma szembemegy a fősodorral, az jól láthatóan komoly nemzetközi médianyomás alá kerül
– jelentette ki Szijjártó Péter, a Boris Johnsont érő támadásokat elképesztőnek, nagy részüket méltatlannak nevezte, és úgy vélekedett, hogy semmifajta bírálat nem érhet egy politikust azért, mert teljesíti a népakaratot.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a Brexit időpontjáig semmi olyan ne történjen, ami nehezíti a további együttműködést Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Szijjártó Péter kiemelte: a kicsi és nyitott magyar gazdaság tíz legfontosabb beruházója és kereskedelmi partnere között szerepel Nagy-Britannia, így egyértelműen az az érdekünk, hogy a gazdasági együttműködésünkbe a lehető legkevesebb akadály kerüljön.
Célként egy szoros, szabadkereskedelmihez hasonló megállapodást említett az interjúban a külgazdasági és külügyminiszter.
Arról is szólt: a magyar gazdaság sikerének az áll a hátterében, hogy magyar dolgozók felkészültségére és szorgalmára alapozva külföldi cégek a legmodernebb termékeket előállító, szolgáltatásokat kínáló technológiákat hozzák az országba.
Megjegyezte: 2019 első felében 43 nagyberuházás jött Magyarországra, 731 milliárd forint értékben, ezzel 7200 új munkahelyet teremtve.
Szijjártó Péter butaságnak nevezte azokat a kijelentéseket, hogy Magyarország Európa összeszerelő üzeme volna, mondván, az elmúlt évek beruházásai egyre magasabb hozzáadott értéket képviselnek, mind több a kutatási-fejlesztési tartalmuk, egyre magasabb a technológiai színvonaluk, ami az általuk fizetett bérekben is megmutatkozik. A külügyminiszter kiemelte: míg 2017-ben 304 ezer forint volt az átlagbér a Magyarországra érkező beruházásoknál, addig tavaly 420 ezer forint, az idei év első felében pedig már 505 ezer forint.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
