Belföld

Palkovics átvilágíttatja a kutatóintézeteket 

A miniszter állítja, „a kutatás szabadsága nőni fog”.

Az MTA-botrány kapcsán a Magyar Hírlapban Palkovics László nagy előrelépésnek nevezi, hogy az Orbán-kormány tavaly (tehát nyolcévnyi kormányzás után) felismerte, az ország a kutatás-fejlesztés és az innováció területén nagy lemaradásban van.

A miniszter szerint az elfogadott törvény célja, hogy

több kutatás legyen több támogatásból, és minden, kutatásra fordított állami támogatás

megtérüljön. 32 milliárddal több pénzt adnak, de egységes, teljesítményalapú forráselosztást akarnak, a rendszert pedig azért alakították át, mert úgy látták,

ha a kutatóintézet-hálózat az MTA-n belül marad, nem fog tudni eredményesebben működni.

Szerinte a kormány erre is kapott felhatalmazást a választóktól.  Vitája az Akadémiával

alapvetően nem árthatott a kormány reputációjának.

Teljesen normális a viszonya Lovász Lászlóval, az MTA elnökével, naponta beszélnek például arról, ki kerüljön be az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) 12 irányítója közé.

Azt mondja, a kiszivárgott hangfelvételen sem ígért olyat, hogy a kutatóhálózat maradhat az Akadémiánál, csak annyit mondott, a kormány nem akarja elvenni. Akkor még tényleg úgy látták, hogy a teljesítményalapú finanszírozás az MTA-n belül is megoldható.

Az pedig ízlés kérdése, hogy ki milyen hangfelvételeket készít ilyen megbeszélések alatt, azokat milyen formában vágja meg és hozza nyilvánosságra.

Újabb átvilágítás jön

Szerinte az intézetek függetlensége valójában akkor csökkent, amikor a 2000-es években, Pálinkás József akkori elnök kezdeményezésére az MTA-hoz került. Most a hálózat, a törvény alapján,

önálló költségvetési fejezetet képez, a kutatás szabadsága nőni fog.

Augusztus 1-jéig létre kell hozni az ELKH szervezetét, amely az  MTA-tól szeptember 1-jéig átveszi a kutatóintézeteket. Kész az akciótervük, egyik első lépésként újra átvilágítják az intézetek eddigi működését.

Erre azért van szükség, mert a tavaszi „szakmai átvilágítás” volt, most egy nagy könyvvizsgáló cég, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék azt nézi meg, jogilag, pénzügyileg mit vesznek át. Az ELKH élére az MTA-elnökkel kell konszenzusos jelöltet találni, vannak elképzeléseik, de egyelőre csak annyit árul el, hogy

komoly tudós ember lesz.

Azt az ELKH leendő vezetői döntik el, megszűnnek-e intézetek. A miniszter cáfolja, hogy vissza akarják szorítani a társadalomtudományi kutatásokat, de csak a magyarsággal kapcsolatos területek kutatását emeli ki, amelyeknek biztos helyük lesz az  ELKH-ben. Az MTA szerepe sem üresedik ki, csak

visszatér eredeti funkciójához, amelyet Széchenyi István annak idején megfogalmazott. Ő soha nem mondta azt, hogy az MTA-nak kutatóintézet-hálózatot kellene működtetni.

Az, hogy az ELKH a működéséhez az MTA vagyonát használja, nem jelent államosítást, hiszen az Akadémia a vagyont az államtól az intézetek működtetésére kapta. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsban miniszterként ő lesz az elnök, de hamarosan kiderül az is, kit kér fel társelnöknek Orbán Viktor. Ez is fontos, hiszen az év második felében már dönteni kell az állami forrás elosztásáról, a kutatási és innovációs stratégiáról, a tudomány egyéb ügyeiről is.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.