Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016 februárjában addig példátlan lépésre szánta el magát: először ismerte el hivatalosan, hogy védhetetlen visszaélések történtek egy fideszes politikus hatalmas brüsszeli pénzeket felemésztő projektjében. Az Emmi felmondta a Farkas Flórián elnöksége alatt kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal.
A felmondás idején persze már egyáltalán nem volt titok, hogy a szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatással óriási bajok vannak. A Híd a munka világába nevű program körül sorjáztak a botrányok. Az első akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy egy gellérthegyi villa megvásárlásra költötték a rászoruló romák megsegítésére kapott támogatás 15-20 százalékát. Farkas Flórián ebbe a villába költöztette be a szövetkezet irodáját.
A 2015. december 31-i projektzárás után már a minisztérium ellenőreinek is egyértelmű volt, hogy a roma önkormányzat herdálta a pénzt, és szinte semmit sem valósított meg abból, amit ígért. Az akkoriban Balog Zoltán által irányított Emmiben úgy látták, annyira súlyos a helyzet, hogy nincs értelme megpróbálni átverni az EU-n a projektet. Ezért lezárták a programot, és kötelezték az Országos Roma Önkormányzatot, hogy fizesse vissza a teljes támogatási összeget. (Később azonban az ORÖ ezt megúszta, mert a kormány kisegítette: az önkormányzat 1,3 milliárd forint támogatást kapott, és csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.)
Közben Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, és megjelent a színen az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is.
Az OLAF 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását változatlanul élvező, akkoriban miniszterelnöki megbízottnak kinevezett Farkas Flóriánt, de ő nem vette komolyan a dolgot. Az első „érintetti” meghallgatására nem ment el, végül Lázár Jánosnak kellett felkérnie, hogy tegyen eleget az idézésnek, és jelenjen meg a szervezet budapesti koordinációs irodájában.
Az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek. A dokumentum tartalma eddig nem került nyilvánosságra, holott a szervezet igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.
A 24.hu birtokába került OLAF-összefoglaló általános megállapítása, hogy
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
A dokumentum négy nevet említ az üggyel kapcsolatban.
- Farkas Flórián 2011 és 2014 között volt a kedvezményezett szervezet, az ORÖ elnöke, közben a Fidesz országgyűlési képviselője, és parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint 2014-től a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.
- Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokat ellátó Humán Erőforrás Programok irányító Hatósága felügyeletéért, és Farkas után 2018-tól ő lett a támogatások miniszterelnöki biztosa.
- Hegedűs István és Balogh János Farkas utódai voltak az ORÖ elnöki posztján.
Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de a csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
A magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásuk, az Emmi belső vizsgálata és az OLAF ajánlása ellenére a mai napig nem találták meg az ügy felelőseit.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
