A Kincsem Nemzeti Lovas Program céljaira hivatkozott az Orbán-kormány, amikor 2017-ben döntött arról, hogy egy nagy lovasterápiás központot épít Fóton, ahol aztán az egész országból fogadnák az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. A kormányzathatározat szerint a beruházás a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén zajlana, ahol egyébként is lovasterápiás központ működik már másfél évtizede. Ez a lovasközpont a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak, amelyet viszont több mint 60 éves működés után hamarosan kiürítenek. Azt senki sem árulta még el, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó Károlyi kastéllyal és a hatalmas kastélyparkkal mik szándékai a kormánynak.
Az NGYSZ már jóval a kormánydöntést megelőzően próbálkozott a lovasközpont bővítésével. 2015-ben részletesen kidolgozott terveket mutattak be a fóti önkormányzatnak, ez szálló, terápiás uszoda, fedett lovarda és istálló kiépítését is tartalmazta. Ám a beruházás akkor nem valósulhatott meg, mert nem sikerült megszerezni a fejlesztéshez szükséges mezőgazdasági ingatlanokat.
Március közepén Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője viszont benyújtott egy törvényjavaslatot, amely a parlamenti jóváhagyás után elhárít minden akadályt az újabb tervek elől. 14 állami tulajdonú földterület, köztük a gyerekváros több hektáros részének vagyonkezelési joga kerül majd húsz évre a gyermekmentő szolgálathoz. Az átadásra kijelölt területekkel a lovasközpont területe több mint 70 hektárosra növekszik majd.
Mint arról beszámoltunk, Harrach Péter adományozó kedvét nagyban segíthette, hogy alelnöki pozíciót tölt be a kedvezményezett NGYSZ Egyesületben. A civil szervezet azonban nem csak a KDNP frakcióvezetőjére számíthat, ha segítségre szorul. Rajta kívül számos befolyásos politikus működik együtt az NGYSZ-szel,
A szervezet a valóban tiszteletre méltó céljai ellenére az alapítás óta szimbiózisban működik a politikával, különösen a Fidesszel. Ennek a kapcsolatrendszernek nem kis szerepe lehet abban, hogy miközben az utóbbi években a civil szféra jelentős része indexre került, a sorosozós kampányok után még az SOS Gyermekfalut is külföldi ügynökké nyilvánította a kormány 2017-es civil törvénye, az NGYSZ az egyik legjobban finanszírozott szervezetté nőtte ki magát.
A Kövér László elnökletével működő NGYSZ Egyesületet a rendszerváltás idején hozta létre a jó németországi kapcsolatokkal rendelkező Edvi Péter orvos, aki Orbán Viktor, a felesége, Lévai Anikó és még jó néhány akkori ellenzéki politikus (például az SZDSZ-es Kuncze Gábor és Demszky Gábor) társaságában kezdte szervezni a romániai árva gyerekek mentését.
Edvi annyira szoros kötődést alakított ki a fideszesekkel, hogy az egyesület első hivatalos székhelyét is a Lendvay utcai pártszékházba jelentették be. A bírósági nyilvántartás szerint a cím nyolc éven át nem változott, és a Fidesz irodáihoz hasonlóan az NGYSZ irodáját is a Soros Alapítvány látta el technikai eszközökkel. Az 1990-es Soros-évkönyvben legalábbis az olvasható, hogy „az iroda felszereléséhez, az infrastruktúra megteremtéséhez a Bizottság számítógépet, nyomtatót, fénymásolót, telefaxot és üzenetrögzítő berendezést szavazott meg” az egyesület számára.
Az egyesület mellett létrehozott alapítvány kötődése még egyértelműbb. Ha a szereposztást nézzük, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány akár pártalapítványnak is elmenne, hiszen itt nem csupán arról volt szó, hogy a székhelyet és az irodát a Lendvay utcai székházban alakították ki, hanem arról, hogy maga a Fidesz lépett be társalapítóként a szervezetbe. Az alapítvány kuratóriumába is megbízható fideszesek kerültek: Edvi Péter mellett jelenleg a tagja Szájer József EP-képviselő, Bánki Erik országgyűlési képviselő és Szadai Károly, a kormánypárt megbízható kádere, korábbi médiakurátora.
A két majdnem azonos nevű szervezet, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület és Alapítvány közel három évtizede működik párhuzamosan. Mindkettőnek azonos címe, az ügyvezetője, hasonló a tevékenységi körük, és az internetes felületük is közös, ennek ellenére külön-külön kapnak támogatásokat különféle projektekre.
Az országos lovasterápiás központ építésének előkészületei valószínűleg tovább növelhetik majd a bevételeket. A kormány a létrehozásról szóló döntés mellé eleve mellékelt egy 200 millió forintos keretet, amelyből az előkészítő munkákat fedezheti a szervezet. Az NGYSZ egy százoldalas tanulmányt már le is adott a fóti önkormányzatnak, amelyben a helyi építési szabályzat módosítását kérik a területek megfelelő átsorolásához.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban egy jelentős, több évre szóló összeggel támogatta a régi lovasközpontot. Az 1,5 milliárdos minisztériumi támogatásból a többi között istállófelújítást, öntözőrendszer-építést finanszíroztak, de új ingatlant is vásároltak a pénzből. A fejlesztések nagyságát jelzi, hogy Edvi Péter már tavaly arról beszélt, hogy a 39 hektáros központ hatalmas külső területén és épületei között könnyű eltévedni, ezért az alapítvány kül- és beltéri navigációs rendszer telepítésével könnyítette meg a tájékozódást a lovas terápiák résztvevőinek.
Fót önkormányzata pedig egy éve, 2018 márciusában kiemelt fejlesztési területté nyilvánította az NGYSZ telephelyét.
Kiemelt kép: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Edvi Péter, a Magyar Lovasterápia Szövetség elnöke Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
