A kormány és Gulyás Gergely mondja majd meg, mit lehet a Balaton partján

Elsőként írtuk meg, luxusszállodát és villaparkot építenek egy Balaton-parti kemping helyére. A Mészáros Lőrincék által üzemeltetett Vadvirág kemping a Balatontourist tájékoztatása szerint jövőre még biztosan kinyit, de utána már valószínűleg megkezdődik a fejlesztés: 96 lakásos villaparkot és ötcsillagos szállodát építenek a területre. A történet az új Balaton-törvény javaslata miatt még érdekesebb, mivel az kimondja:

A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgáló építmény helyezhető el. Lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.

Márpedig a szemesi kempinget „fejlesztő” Cape Town Real Estate nemcsak üdülőtelepet, de szállodát is létesít a kemping helyén.

Múlt szerdán kezdték meg a parlamenti vitát  a Balaton-törvény tervezetéről pontosabban Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény tervezetéről, a bürokráciacsökkentésre hivatkozva ugyanis a jelenlegi három helyett egyetlen törvénybe gyúrták össze az országos, a budapesti agglomerációs és a balatoni területrendezési tervet.

A javaslat benyújtását nem előzte meg társadalmi egyeztetés, ami önmagában még nem jelenti azt, hogy a kormánynak kevésbé lenne fontos a Balaton és környéke, de a változásokból egyelőre arra lehet következtetni, hogy nehéz időszak vár az ország legnagyobb tavára.

Törvényből rendelet, kempingből szálloda

Az új szabályozás célját nem kell találgatni, Witzmann Mihály fideszes vezérszónok szavaiból kiderült:

kulcskérdés, hogy ki tudják elégíteni a beruházások területi igényeit.

Igaz, az is elhangzott, hogy ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti, táji és épített környezeti értékek megóvására. Amire egyébként nagy szükség lenne a Balatonparti településeken, ahol egyre nagyobb aggodalommal figyelik az építkezési boomot, a szőlőültetvények beépítését, a lakóparkok burjánzását vagy éppen a kempingek szállodává változtatását.

A védelmi szint nem csökken Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyezte előterjesztés szövege szerint, de hogy mik volnának a védelmi bástyák, arról sok konkrétum nincs a tervezetben. Ezek csak később derülnek ki, ugyanis

amit eddig törvény határozott meg, azokról a jövőben kormány-, illetve miniszteri rendeletek döntenek.

A területfejlesztésért felelős miniszter, tehát Gulyás Gergely állapítja meg majd rendeletben a vízparti területek, így a kempingek, strandok, zöldterületek, kikötők, parti sétányok lehatárolását, és ő rendelkezik a vízparti területek közcélú használatára vonatkozó szabályozásról is. A vízparti területek konkrét beépítési szabályait kormányrendelet határozza majd meg, vagyis a megengedett rendeltetést és a megengedett beépítési sűrűséget, az építési telkeken pedig a megengedett legnagyobb beépítettséget, illetve beépítési magasságot és a legkisebb zöldfelület arányt.

Egy sor részletszabályról az illetékes miniszter, illetve a kormány dönt, ezek a passzusok nem kerülnek az országgyűlés elé, így esély sincs arra, hogy a képviselők vitatkozhassanak róla, azaz kevésbé lesz átlátható a rendszer – fogalmazott Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő. Ráadásul – mint a szocialista Kórozs Lajos megemlítette – rengeteg kivétel lesz a törvény alól, amit majd rendelettel intéznek el.

Vitorlással már nem is foglalkoznak

Mivel egymás után épülnek a balatoni vitorláskikötők, ezért nagy jelentősége van annak is, szigorúbb vagy engedékenyebb lesz az új törvény. A javaslat alapján az utóbbi tűnik valószínűnek. A balatoni kikötőépítés kérdésköréről a hatályos Balaton-törvény – és az annak idején elvetélt Lázár János-féle tervezet is – részletes előírásokat fogalmaz meg. Például, hogy kikötő csak az önkormányzat által kikötőépítésre kijelölt partszakaszon létesíthető, és csak akkor, ha a zöldfelület sérelme nélkül megközelíthető, medencés kikötő pedig csak csónakok számára létesíthető, és még sok más, környezetvédelmi célokat szolgáló törvényi előírás hatályos jelenleg. A törvény rendelkezik arról is, hogy vitorláskikötő-hálózat bővítése csak a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján történhet.

Az új tervezetben viszont még csak nem is szerepel a vitorlás szó, csupán annyit írnak:

új, saját használatú és közforgalmú – csónak és hajó – kikötő létesítési feltételeit a kormány rendeletben határozza meg.

Hogy mennyire megengedő az új törvény, az a beépíthetőséggel kapcsolatban is látszik: A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül elvileg – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – nem helyezhető el épület. Kivéve, írja a törvény, „ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik.” Annyi konkrétumot még megfogalmaz az új tervezet, hogy nagyon sűrűn, akár két kilométerenként lehet maximum 20 férőhelyes csónakkikötőket építeni, nagyobbakhoz a természetvédelmi hatóság engedélye kell. De a kikötő-férőhelyek maximális száma például nincsen megszabva a tervezetben, így akár 200 férőhelyes kikötőt is lehetne építeni – említette Potocskáné Kőrösi Anita.

A beépítéssel kapcsolatban még az látszik, hogy a korábban miniszteri rendelettel elfogadott 43 vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet kivennék és helyére egyetlen, a partvonal-szabályozási tervek felülvizsgálatát is tartalmazó miniszteri rendeletet tennének. Ezt azért tartják fontosnak, mert így tudnák  a Balaton parthasználatát rendezni és a minőségi turizmust fejleszteni.

Ez viszont egyben azt is jelentené, hogy a 43 önkormányzat hatásköre jelentősen csökkenne.

Ami viszont pozitívumnak tekinthető, hogy a zártkerti területeket nem lehet majd beépíteni, vagyis olyan nem fordulhat elő, hogy valaki vesz egy szőlőst, majd a terület lecsupaszítása után felépít rá egy házat.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu