Belföld

Kásler Miklós a botrányokról: Nil nocere!

Bielik István / 24.hu
Bielik István / 24.hu
Nincs köze senki kirúgásához, nem érzékel kultúrharcot. A miniszter beszél az elmúlt idők botrányairól és arról, miért kell Magyarságkutató Intézet.

A Magyar Időknek Kásler Miklós azt mondja, a magyar egészségügy követi a trendeket, fejlettebb, mint a környékbeli országoké, egyes ágazatai Európa élmezőnyébe tartoznak, összességében a felső harmad alsó felében van. Cáfolja, hogy a kardio­lógiai intézetből elbocsátott szívsebész ügyéhez bármi köze lenne. Nem ő utasította a főigazgatót, hogy küldje el Székely Lászlót. 

Nem avatkoztam az ügybe, és amikor értesültem a történtekről, akkor is az országos tiszti főorvost kértem fel a vizsgálat lefolytatására. Számomra minden egyes ember élete a legnagyobb érték, ami létezik, ezért semmiféle olyan tévedést, ténykedést nem tudok elfogadni, ami akár egyetlen páciens életét is veszélyezteti vagy főleg kioltja. Ugyanakkor minden esetben, amikor beteghalálról van szó, így az ominózus szívsebészügyben is, nagyon alaposan meg kell vizsgálni, mi történt. Itt pedig kizárólag objektív értékelésnek van helye, ahol két etikai alapelvtől nem lehet elvonatkoztatni. Az egyik, hogy mindent ­megtettek-e a betegért, a másik pedig a Nil nocere!, vagyis a Ne árts! Mindkettő ­Hippokratész óta érvényes.

A hivatalos vizsgálat szerint a szívsebész elbocsátása és a pásztói beteg halála között nincs összefüggés, de a miniszter szerint az igazán fontos kérdés,

lehet-e olyan orvos, aki többet engedhet meg magának, mint mások, esetleg mindent. Mert ha lehet, akkor megszűnik az orvos és a beteg közötti bizalmi viszony, ami pedig a gyógyítás alapja.

Szerinte egészségügyi államtitkára, Nagy Anikó maga mondott le, mert a gyermekekkel szeretne foglalkozni. Van új jelöltje, de azt nem árulja el, valóban Horváth Ildikó a legesélyesebb-e a posztra.
A miniszter nem érzékel súrlódásokat az államtitkárságokkal, nyílt légkörben vezeti a tárcáját, hozzá bárki bármikor bemehet. Lehet, hogy a közös, egységes kommunikáció nem nyerte el mindenki tetszését, de ez nem ízlés, hanem célszerűség kérdése.

Nem érzékel kultúrharcot

Kultúrharcot nem érzékel, de abban biztos, hogy mindenfajta túlzott befolyást meg kell szüntetni. Szerinte az értékek állandók, de az koronként változik, milyen értékek kerülnek előtérbe.

Az elmúlt évtizedekben gyakorlattá vált, hogy egyesek megmondták, ki a tehetséges és ki nem az.

Ezek a minősítések jó néhányszor nem egyeztek az ő ízlésével, és  szerinte a döntéshozók feladata is, hogy a kulturális értékeket eljuttassák az emberekhez. Pályázaton dől majd el, ki váltja a Petőfi Irodalmi Múzeum élén Prőhle Gergelyt,

az lesz a nyertes, akinek a munkáját a szakmai bírálóbizottság a legjobbnak ítéli.

Az még nem dőlt el, hogy a Nemzeti Kulturális Alap jelenlegi formájában működik-e tovább vagy más finanszírozási modellben.

A magyarság eredetéről szóló polémiában jelenleg a különböző tudományágak képviselői elbeszélnek egymás mellett – mondja a miniszter, aki szerint ebben segíthet a Magyarságkutató Intézet, amely létrehozásáról a javaslat hamarosan a kormány elé kerül.

Ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.

Különválik a magán- és az állami egészségügy

Orbán Viktor régóta szorgalmazza az egészségügyben a magán- és az állami ellátás szétválasztását, az első javaslatokat kidolgozták, de ez nagyon hosszú folyamat, egy lépésben megvalósíthatatlan.

Az alapelvárás, hogy legyenek teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok. Ezt sajnálatos módon a ­Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben történtek is bizonyítják.

Azon agyal a kormány, milyen egészségügyi ellátásokért kelljen fizetni
Orbán Viktor gyors munkát vár a minisztériumtól.

Az ÁSZ-vizsgálatok után a minisztérium hat kórházban vizsgálja a működést, komplex képet akarnak kapni, hogy megalapozzanak egy korszerű pénzügyi-gazdálkodási rendszert, amit az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkozó egészségprogramhoz illesztenek.

Így látni fogjuk, hogy a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedések, a gyermekkori betegségek, valamint a mentális zavarok esetében a betegek korszerű és biztonságos ellátásához milyen ellátási struktúra, mennyi orvos és nővér, milyen gépek és eszközök kellenek.

A sürgősségi ellátásról szóló javaslatuk is heteken belül a kormány elé kerülhet. Ha a betegellátás célirányos, szabályozott, akkor nem kell feleslegesen órákat várni egyetlen sürgősségi osztályon se. A személyi, tárgyi feltételekre vonatkozó kérdés elől a miniszter kitér, azt mondja,

a sürgősségi ellátás elsősorban szervezési kérdés.

Össze kell hangolni a háziorvosok, a szakrendelők, a kórházak munkáját, és egyéb módon is fel kell készülni egy biztonságosabb sürgősségi ellátásra, amihez idő kell. Ez ugyanúgy bonyolult ügy, mint az ápolási díjé, amit azért nem lehet egyszerűen a minimálbér összegére emelni, mert maga az otthonápolás nem egy homogén tevékenység.

Kiemelt fotó: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik