Első hallásra meglepő lehet, de létezik olyan terület, ahol a kormány szoros együttműködésre lépett az adott területet jól ismerő civilekkel, és lehetőséget adott számukra, hogy szakmai véleményükkel befolyásolják annak fejlődését. Ráadásul egy mindenki életét meghatározó ügyről van szó, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között, mennyi idő alatt jutunk el a munkahelyünkre, az iskolába vagy bárhová, ahol dolgunk akad.
Sajtótájékoztatón mutatták be az első átfogó országos kerékpáros kutatást, amelynek elkészítésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott forrást, de rábízta a munkát a Magyar Kerékpárosklubra, amely a kérdések összeállításától a közvéleménykutató cég kiválasztásáig (tenderen a Medián kapta a feladatot) kezében tartotta a folyamatot.
Most persze felháborodhatnak a bicikliseket ellenségüknek tekintő autóvezetők, hogy nekik mi közük van ehhez, de a bringásoknak erre van magyarázatuk: belátható, hogy az autósoknak is kevesebbet kell dugóban vesztegelniük, ha nem akar mindenki autóba szállni. Kiderült az is, hogy az emberek az autósoktól és gyalogosoktól elkülönített kerékpárutakat szeretnének, illetve a biztonságos kerékpározáshoz szükséges ismeretek átadása is szóba került.
Vagyis mindenki érintett, de úgy tűnik, most kormányzati szinten figyelnek a kerékpározásra, Révész Máriusz személyében kormánybiztost is kineveztek. Ő a kutatás eredményeiből elárulta, hogy naponta az emberek 17 százaléka használja fő közlekedési eszközként a biciklit, és 20 százalékra nő az arány, ha azokat is hozzászámoljuk, akik például elbicikliznek a vonatig.
Ez akkora szám, amivel érdemes a politikusoknak foglalkozni
– vallotta be Révész. Még néhány szám: az emberek 37 százaléka elsősorban autóval jár, 31 százalék tömegközlekedéssel, tíz százalék gyalog.
Az emberek 67 százalékának van saját biciklije, és további 17 százaléknak nem jelent gondot kölcsönkérni egyet.
Az adatok bemutatását az Európai Mobilitási Hétre időzítették, ami a fenntartható közlekedésről szól. Többektől elhangzott, hogy a jelenlegi helyzet nem igazán fenntartható: egy év alatt öt százalékkal nőtt az autók száma Magyarországon, nyolc százalékkal pedig az eladott üzemanyag mennyisége. Ennek a hatása egyre nagyobb dugók formájában jelentkezik, „sztrókot kap a város” – fogalmazott Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke, akinek mondandója alátámasztásához elég volt a sajtótájékoztató helyszínén, a Batthyány téren rámutatni az alsó rakparton a Margit hídig beállt kocsisorra.
Révész elárulta, hogy a kerékpáros fejlesztések előkészítéséhez mindezidáig nem voltak adataik, a vidéki Magyarország kerékpáros forgalmáról mindössze annyit tudtak, hogy Kiskörénél a gátőrök strigulázták az áthaladó bicikliseket. Most a kutatás elkészítésén túl forgalomszámlálókat is felszereltek országszerte, valamint kézi számlálást végeznek szeptember végéig.
Abban nincs nagy meglepetés, hogy minél nagyobb egy település, annál kevesebben kerékpároznak. A nagyobb városokban főleg a biztonságot hiányolják, azt mondják, akkor ülnének biciklire, ha elkülönített kerékpárutakon közlekedhetnének. De sokan a biztonságos tárolási lehetőségek hiányát fogalmazták meg akadályként – Révész szerint ezt jóval olcsóbban meg lehet oldani, mint a kerékpárutak bővítését, így ebbe az irányba is elindulhatnak az önkormányzatok.
A közbringa-rendszerekben is van tartalék. Azokon a helyeken, ahol nincs ilyen, 7 százalék mondta azt, hogy biztosan használná, ha lenne. Budapesten viszont csak két százalék használja a meglévő BuBit, aminek az a tanulsága, hogy a BuBi átalakításával még többeket lehetne biciklire ültetni, például ha a BKK-bérlettel igénybe lehetne venni a közbringákat is.
Halász Áron, a Kerékpárosklub szóvivője szerint „vannak tévhitek” a kerékpárosok KRESZ ismereteiről, aminek ellentmond, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők 73 százaléka szokott kerékpározni. Ez a közlekedési mód egyébként a fiatalok körében népszerű leginkább, az életkor növekedésével csökken a biciklizők aránya.
A területi megoszlást tekintve hatalmasak a különbségek: a legtöbben – 34 százalék – a Dél-Alföldön bicikliznek rendszeresen, a közép-magyarországi régióban csak 8 százalék, Budapesten pedig 6 százalék.
A kerékpáros fejlesztések támogatottsága magas, ötös skálán 4,2-es, és 35 százalék nagyon valószínűnek tartja, hogy a feltételek javulásával többet kerékpározna.
A kutatás résztvevőit megkérdezték, hogy mi tenné számukra vonzóbbá a kerékpározást – ötös skálán 4,1-es fontosságúra értékelték a kerékpáros infrastruktúra javítását, ezután pedig egyforma fontosságúnak ítélték, hogy javuljon az autósok és kerékpárosok közötti együttműködés, legyenek az autós forgalomtól elzárt városrészek, kerékpártárolók a tömegközlekedési megállókban, és kerékpárszállítási lehetőség a tömegközlekedési eszközökön.
Kürti elmondta: tíz éve lobbiztak azért, hogy készüljön ilyen kutatás. Most úgy tűnik, kormányzati részről is megvan a lelkesedés, többször elhangzott, hogy a kutatást kétévente megismételnék, tavasszal a kerékpáros turizmust is felmérnék, és mint Révész mondta, ezek tükrében tudják meghatározni a fejlesztéseket Budapesten és országszerte.
A Kerékpárosklub elnöke szerint az emberekben már sikerült tudatosítani, hogy kerékpározni jó, de a gyakoriság növelése továbbra is céljuk. Úgy véli, a túl sok autó jelent visszatartó erőt, de „sok intézkedés van már az ágyúcsőben, ami ezen segíthet”. Azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedésekről van szó, Révész főleg turisztikai fejlesztéseket említett, de azt is elárulta, hogy Budapesten több mint tízmilliárd forint áll rendelkezésre a kerékpáros fejlesztésekre. Ezt a civilek véleményének figyelembe vételével költik el, a Kerékpárosklub együttműködésre lép a Fővárosi Önkormányzattal is ennek érdekében.
A kerékpárosok félelemérzetét csökkentő intézkedések között említették, hogy országos kampány kezdődött arról, hogy az autósok és kerékpárosok között tartsanak másfél méteres oldaltávolságot. De elhangzott az is, hogy a nagy forgalom ellenére a nagyvárosokban a legkevesebb a baleset, a legtöbb a falvak közti kivilágítatlan utakon fordul elő.
A sajtótájékoztatón elhangzottakból úgy tűnik, hogy eljövőben a biciklis Kánaán, szombaton mégis kerékpáros felvonulást tartanak a biciklis- és gyalogosbarát rakpart érdekében Budapesten. Az ezt firtató kérdésre Halász Áron elmondta: napirenden van a rakpartok átalakítása annak érdekében, hogy az emberek hozzáférjenek a Dunához, amitől most autótenger választja el őket, de az aktuális tervekből kimaradt a kerékpársáv, és ennek fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet azzal, hogy végigtekernek a pesti rakparton. (Kiemelt kép: MTI / Bruzák Noémi)
