Belföld
Nyíregyháza, 2016. január 20. 
Kurtai Zsolt hajléktalan szabad tûzön fõz párjával, Ács Ferencnével közös lakóhelyükön Nyíregyházán 2016. január 2-án. Kurtai Zsolt és Ács Ferencné 15 éve élettársak, saját lakásukból albérletbe, negyedik éve pedig az utcára kerültek. Jelenleg harmadik helyükön, egy belvárosi düledezõ ház hátsó udvarán húzzák meg magukat a tulajdonos engedélyével. Hajléktalanságuk ideje alatt kisebb megszakításokkal folyamatosan dolgoztak, jelenleg közfoglalkoztatottként mindketten a Nyíregyházi Városüzemeltetõ és Vagyonkezelõ Kft. munkatársai.
MTI Fotó: Balázs Attila

Közmunkára ítélné a hajléktalanokat a kormány

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 06. 27. 15:21

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításáról nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek.

Eszerint a jövőben közérdekű munka lenne kiszabható azokra a hajléktalanokra, akik életvitelszerűen közterületen tartózkodnak és a felszólítás ellenére az életvitelszerű tartózkodásának helyszínét nem hagyják el.

A törvényjavaslat értelmében ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, elzárás szabható ki, ugyanakkor a szabálysértés miatt pénzbírság nem szabható ki, elkövetésén tetten ért személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.

„Az emberek jobban élnek itt az utcán, mint otthon normális keresettel”
A hetedik alkotmánymódosítás megtiltja a közterületek életvitelszerű használatát a hajléktalanoknak. Az Országházban fideszes képviselőket kérdeztünk, Bécsben magyar hajléktalanokkal beszélgettünk.

A helyszín elhagyásának minősül az is, ha az életvitelszerűen közterületen tartózkodó személy a jelenlévő hatóság vagy más szerv felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében.

Életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy

a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.

A törvény a kihirdetését követő napon, 2018. október 15-én lép hatályba.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Kijini Primary School students learn to float, swim and perform rescues on Tuesday, October 25, 2016 in the Indian Ocean off of Mnyuni, Zanzibar.
—
Daily life in the Zanzibar Archipelago centers around the sea, yet the majority of girls who inhabit the islands never acquire even the most fundamental swimming skills. Conservative Islamic culture and the absence of modest swimwear have compelled community leaders to discourage girls from swimming. Until now.

For the past few years, the Panje Project has made it possible for local women and girls to get into the water, not only teaching them swimming skills but aquatic safety and drowning prevention techniques. The group has empowered its students to teach others, creating a sustainable cycle. Students are also provided full-length swimsuits, so that they can enter the water without compromising their cultural and religious beliefs.

While the wearing of full-length swimsuits may be seen as subjugation, donning one in order to learn a vital life skill, which has long been and would otherwise be forbidden, is an important first step toward emancipation. Education — whether it be in or out of the water — serves as a springboard providing women and girls the empowerment and tools with which to claim their rights and challenge existing barriers.

The rate of drowning on the African continent is the highest in the world. Still, many community leaders have yet to warm up to the idea of women and girls learning to swim. The swimming lessons challenge a patriarchal system that discourages women from pursuing things other than domestic tasks. It is this tension of the freedom one feels in and under water juxtaposed with the limitations imposed upon Zanzibari women that is at the heart of this series.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.