A Független Hírügynökségnek a TASZ ügyvezető igazgatója cáfolja a kormányzati vádakat, hogy a civilek jogsértésre ösztönöznék az illegális bevándorlókat. Kapronczay Stefánia szerint, ha valakit tájékoztatnak a jogairól, nem jelent biztatást, hogy éljen is vissza a joggal, a vád nagyon rossz üzenet minden magyar állampolgárnak:
ha tisztában vagy a jogaiddal és élsz is velük, akkor valami elítélendő dolgot követsz el.
A TASZ ügyvezetője szerint ez az jelenti, hogy
a magyar állam azt gondolja, hogy polgárai maradjanak szépen csöndben, és ne lépjenek fel a saját érdekükben, a hatalmat pedig végképp ne ellenőrizzék. Szóval ne akarják tudni, hogy a mi adóforintjainkból működő kormány mit csinál.
Ki kell vizsgálni, igaz-e, jogsértő-e, amit Kósa Lajos mondott, hogy Soros György civiljei – az üzletember igényei alapján – már brosúrában tanítják a migránsokat a törvények kijátszására. Neki ez blöffnek tűnik, ha mégis jogsértés történt, legyen következménye. Úgy látja ugyanakkor, a Stop Soros törvényjavaslat valódi célja,
Sok korrupciós ügy halt el, mert az ügyészség nem látta el feladatát. Maradtak a civilek, a független sajtó, hogy feltárják a jogsértéseket. A Fidesznek ez is sok, mert saját érdekeit szuverenitási kérdésként, nemzeti ügyként kezeli. A TASZ egyik kormánnyal sem ápolt baráti viszonyt, mert munkájuk lényege a hatalom bírálata.
Az állam részéről büntetőeljárással fenyegetni
egyébként teljesen jogszerű munkát végző, kiszolgáltatott embereknek segítő magyar állampolgárokat,
a legsúlyosabb dolog. Kapronczay Stefánia fontosnak tartja az olyan külső véleményeket, mint a Velencei Bizottságé, de valójában nem bízik abban, hogy a kormány meghátrálna, meghallaná, hogy
erre az egész törvényre egyáltalán nincs semmi szükség, (…) a törvényjavaslatot vissza kell vonni, semmi szükség új büntető jogszabályokra, hanem a jelenlegi jogrendszer adta lehetőségeket kell kihasználni, a valóban jogsértő tevékenységekkel szemben.
Ehhez olyan erőt kellene felmutatni, amely megfontolásra késztetné a kormányt. A TASZ ügyvezetője szerint a magyar rendszer még nem olyan, mint a török, bár vannak autoriter tendenciák benne,
de még nem autoriter rezsim.
A Közigazgatási Bíróság nem önmagában jelentené a jogállam sérelmét, de a politikusi nyilatkozatok és az elmúlt nyolc év tendenciája alapján már lehet ok aggódni, hogy
a bírói függetlenség csorbulni fog, különösen a politikailag érzékeny ügyekben.
A TASZ még komolyabban készül az ilyen típusú ügyekre, hiszen a bíróságok függetlensége az egész társadalom érdeke.
Független bíróság nélkül sem cég, sem magánember nem bízhat a jogviták pártatlan rendezésében.
Ebben az ügyben nagyon nagy társadalmi erőt lehetne felmutatni. Ha ugyanis nem lehet megbízni a bíróságban, akkor nem lehet kiszámítható üzletet sem tervezni, nem lehet magyarországi működést tervezni.
