Belföld

Szinte ingyen adja a plakátjait a kampányban Orbán barátjának cége

Az ESMA Reklám Zrt. korábban sok baráti gesztust kapott a politikától. Most fordult a helyzet, a cég kedveskedik a politikának 95 százalékos kedvezménnyel. Garancsi István cége üzleti alapon nehezen értelmezhető árengedményt adott a választási kampány idejére a lámpaoszlopos elefántfül reklámtáblákra. A hirdetési helyek a kampány első napjára el is fogytak.

Az ESMA Zrt. a választási kampány teljes időtartamára csupán 10 ezer forintos bérleti díjat számol fel a közvilágítási oszlopokra szerelt lengőkaros reklámtábláiért. Ezzel a megdöbbentően alacsony árral gyakorlatilag 95 százalékos engedményhez juttatta azokat a pártokat, amelyeknek sikerült leszerződniük a meglevő reklámhelyekre.

Az igény biztosan nagy volt, ugyanis a cég honlapjára már a kampány első napján kikerült a közlemény:

Sajnálattal tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy kapacitásaink nem teszik lehetővé további megrendelések elfogadását a 2018. évi országgyűlési választások kapcsán választási plakáttartók bérletére.

Az Orbán Viktor jó barátja, Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. a normál üzletmenetben legkevesebb egy hónapra köt szerződést a partnereivel. A népszerű nevén elefántfülnek titulált lengőkaros szerkezet havi díja a múlt évben 90 ezer, az idén januártól 110 ezer forint. Az 50 napos kampányidőszak – mivel minden megkezdett hónapra teljes díjat kell fizetni – valójában két teljes hónapra szóló szerződésnek felel meg. Ez a jelenleg érvényes listaár szerint 220 ezer forint lenne.

A cég azonban megelégszik a 220 ezer forint 4,5 százalékával, és ezzel nagy segítséget nyújt a törvényi keretek miatt hivatalosan szűkös kampánykerettel dolgozó pártoknak.

Garancsiék tavaly novemberben 300 millió forintos megrendelést kaptak a Miniszterelnökségről. A Soros-terves nemzeti konzultáció két hónapos kampányához 4500 darab táblát adtak bérbe jelentős engedménnyel, de még akkor is a mostani kampányár négyszeresét kérték.

Ha viszont most ugyanazokkal a feltételekkel adnának 4500 oszlopot 2 hónapra, mint tavaly a Miniszterelnökségnek, az elefántfülkampány felemésztené a Fidesz teljes választási kampánykeretének a felét.

A kampányköltéseket szabályozó törvény maximálisan 995 millió forint kampánykiadást engedélyez egy-egy pártnak, amiről később el kell számolni az Állami Számvevőszéknek. Ebben az esetben azonban nem jutna pénz az elefántfüleknél rendszerint sokkal drágább óriásplakátokra, tévés reklámokra, kampányrendezvényekre és az egyéb kiadásokra, nyomtatványokra, postai küldeményekre.

A 24.hu megkérdezte az ESMA Zrt.-t, hogy mely pártokkal kötött szerződést, és azok milyen arányban részesednek a reklámhelyekből. (A cég cikkünk megjelenése után azt közölte, hogy négy párttal szerződtek, de sem a szervezetek nevét, sem a rendelések nagyságát nem árulták el.) Az már látható, hogy

a Fidesz hirdetései már a héten több várost beterítettek, így Budapestet is.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Eddig csak az MSZP hozta nyilvánosságra, hogy 3300 helyet vásárolt az ESMA-tól, de a szocialista plakátokat csak később helyezik majd ki. Információink szerint az LMP is foglalt 2000 helyet.

Az ESMA rendkívüli akciós ára több kérdést is felvet.

  • Abban az esetben, ha 10 ezer forintért is gazdaságos majdnem két hónapra az elefántfülek oszlopokra való kihelyezése, akkor a cég a 110 ezer forintos havi bérleti díjjal durva extraprofitot húz az általa dominált piacból.
  • Ha viszont ráfizetéses ajánlattal kedveskedett a pártoknak, akkor a tiltott pártfinanszírozás kérdése vetődik fel.

Az Állami Számvevőszék, amely „a kampányidőszakot önálló, az általánostól eltérő piaci helyzetnek” tekinti, a honlapján található választási állásfoglalásban leszögezte:

Ha feltárásra került, hogy a párt mint jelölő szervezet által kampányeszközre fizetett ellenérték alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár, akkor a különbözet tiltott forrásból származó nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.

Az ESMA Zrt. utóbbi néhány évének története mindenesetre tele van érdekes fordulatokkal. Az Orbán-kormány egy időre betiltotta az oszlopreklámokat arra hivatkozva, hogy elvonják a gépkocsivezetők figyelmét, és balesetveszélyesek. A valódi ok viszont a pletykák szerint az volt, hogy az akkoriban még spanyol-magyar tulajdonban lévő cég zavarta a reklámpiacon szintén érdekelt, és akkoriban teljes Fidesz-támogatást élvező Simicska Lajos piaci érdekeit. Az ESMA a törvényi tiltás miatt gyakorlatilag csődbe ment. 2015 áprilisában viszont megvásárolta Garancsi István, aki egyebek mellett a Videoton futballklub tulajdonosa, nem sokkal később pedig egy újabb törvénymódosítás következett, amely ismét zöld utat adott az oszlopreklámoknak.

Garancsi István és Orbán Viktor a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Tavaly pedig az derült ki, hogy a miniszterelnök számos iparágban érdekelt barátja és üzlettársai éveken át nem fizettek a fővárosi oszlopok használatáért. A fővárosi önkormányzat végül megengedően eltekintett a pereskedéstől, és megegyezéses alapon 132 millió forintért letudták az ingyenes helyhasználatot. Az ESMA ezt a hirtelen megszaporodott állami megrendeléseknek köszönhetően a 2016-os nyereségből szinte teljes egészében ki is tudta fizetni.

Plakátügy: nem találnak ki a trükkjeik közül

A fővárosi kormányhivatal képtelen megmagyarázni, hogyan lehetséges, hogy szerinte a Fidesz és a vele szerződő cégek is betartották a plakáttörvény előírásait, miközben a hivatal állásfoglalása alapján világos: nem lehetséges, hogy legalább egyikük ne szabálytalankodott volna.

 

Ahogyan a 24.hu megírta, a Fidesz maga dokumentálhatta a plakáttörvény előírásainak megszegését, miután a JCDecaux Hungary Zrt 2017-es listaáron számolta el a hirdetési felületeket a pártnak. A kormányhivatal ugyanakkor gyorsan leszögezte, minden szabályos volt, a listaárat az előző évi adatok alapján kell elszámolni, csupán az okozhatott zavart, hogy a cég a 2019-re érvényes, ám magyarázhatatlan okból 2018-as nak nevezett árakat is feltüntette ajánlatában. Lapunk újabb cikket írt, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályban azt rögzítik, miként kell kiszámolni a listaárat, ám arra sehol sincs utalás, hogy a 2018-ra érvényes, tavalyi adatokból számított árat 2017-esnek kell hívni. Ráadásul ha a cég valóban megadott 2019-re érvényes árat, nyilvánvalóan a törvény szövegével ellentétesen járt el, merthogy a jövő évre szóló ajánlatot csak a 2018-as értékesítési adatokból számolhatta volna ki. Arról nem szólva, hogy a kampány egyik nyertese, a Diamond Board Hungary Kft. úgy kapott megrendelést januárban, hogy egy hónappal korábban, 2017 decemberében alapították. Márpedig így nem tudott 2017-es adatok alapján listaárat megállapítani.

 

Az ellentmondásokra magyarázatot kértünk a parlament gazdasági bizottságtól mint a törvénymódosítás előterjesztőjétől, ám nem érkezett választ. Kerestük a kormányhivatalt, amely válaszában korábbi állásfoglalását küldte el csupán. Ezután újra elküldtük kérdéseinket, a többi között szerettük volna megtudni, hogy ha nem tudnak konkrét választ adni, azt jelenti-e, nem tudják megindokolni, a 2018-as árakat miért nevezik 2017-esnek. Érdeklődtünk arról is, elismerik-e, hogy lehetetlen 2019-re érvényes árakat szabályosan meghatározni, mivel a 2017-ben leadott dokumentumban nem szerepelhetnek 2018-as értékesítési adatok alapján kalkulált számok. A szabálytalankodó cégek sorsára is rákérdeztünk, miként arra is, hogyan vehet részt a kampányban olyan cég, amely nem működött 2017-ben, azaz nem tud érvényes listaárat a törvénynek megfelelően meghatározni. Egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik