Belföld
Budapest, 2017. november 20.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője beszédet mond a nemzeti konzultációról tartott lakossági fórumon a budapesti III. kerületi Rozmaring rendezvénysátorban 2017. november 20-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Csökkent az adóterhelés, de így is csak hat országban magasabb a sarc

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 02. 17. 12:00

Korábban a témában:

Az adózás terén eddig elért eredményeinket igazolja az EU egyik vezető és független gazdasági kutató intézetének a tanulmánya is, amely szerint az unió tagállamai közül Magyarországon csökkent 2010 és 2017 között a legnagyobb mértékben, 9 százalékkal a tényleges adóterhelés mértéke

– jelentette be Varga Mihály gazdasági miniszter Egerben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrégiben tartott vezetői értekezletén.

Szerettünk volna belenézni a hivatkozott tanulmányba, hogy megnézzük, a csökkenés fényében hogyan állunk most az európai és régiós adóversenyben, de sajnos nem árulta el a minisztérium, hogy milyen anyagról van szó. Jobb híján az Eurostat adatbázisában próbáltunk utánanézni, hogy az adócsökkenés után mekkorák a magyar adóterhek az európai mezőnyben. Sajnos itt még nincsenek tavalyi adatok, a legfrissebb 2015-ös. Végül találtunk 2017-est adatokat is, azonban az adóhátrány lefaragását ezek sem igazolják.

Adók a GDP százalékában

Mint az ábrán látszik, 2015-ben Magyarországon volt a nyolcadik legmagasabb az összes adóterhelés a GDP-hez viszonyítva. Magasabb, mint az uniós átlag, és a régiós országok mindegyikében alacsonyabb volt az adóterhelés, mint nálunk.

Ha az összes adón belül nézzük a különböző adótípusok arányát, akkor pedig az látszik, hogy fogyasztás és a társadalombiztosítás közterhei még mindig magasak. Nézzünk indirekt adókat (áfa, jövedéki és más fogyasztási adók) 2015-ben a GDP százalékában:

Ezt az ábrát és a sorrendet drámaian nem befolyásolja, hogy az európai viszonylatban legmagasabbnak számító 27 százalékos magyarországi áfát azóta néhány terméknél és szolgáltatásnál mérsékelték. Az értékesítéseknél továbbra is a 27 százalék dominál.

A társadalombiztosítási közterhekkel így álltunk az európai mezőnyben 2015-ben:

A társadalombiztosítási típusú közterheken belül a szociális hozzájárulási adónál volt jelentős változás 2015 óta, az addigi 27 százalékról 2017-re 5 százalékos csökkenés volt.

Viszont a direkt adókkal (az szja-val és a társasági adóval) már 2015-ben is jól álltunk:

Azóta pedig még enyhültek a terhek ezen a fronton: az akkor még 16 százalékos szja 15 százalékos lett, a kétkulcsos (19 illetve, 10 százalékos) társasági adó pedig már csak 10 százalékos.

Tényleges adóterhelés

Hogy az NGM mit is értett pontosan a tényleges adóterhelésen, azt nem sikerült megtudnunk. De találtunk mi is egy a Portfolio által hivatkozott tanulmányt, amelyben ez a kifejezése szerepel. Az Institut Économique Molinari francia kutatóintézet minden évben összehasonlítja az uniós országok munkavállalóinak adóterhelését, úgy, hogy nemcsak a bruttó bérre rakódó terheket veszi figyelembe, hanem a fogyasztás megadóztatását, tehát az áfát is belekalkulálja.

A kutatóintézet becslése szerint egy tipikus magyarországi dolgozó esetében a bruttó bér 50,9 százalékának megfelelő mennyiségű pénzt szed be az állam, ami 2017-ben a hetedik legmagasabb arány az EU-ban, és az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert alkalmazó országok között a legmagasabb:

Mindezek alapján úgy tűnik, ha sikerült is csökkenteni a tényleges adóterheket, ez nem volt elég arra, hogy európai összehasonlításban lefaragjuk a hátrányunkat ezen a téren. Mint ahogy a béreknél sem igen sikerült ez eddig:

Budapest, 2016. szeptember 10.
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Szárnyalnak a magyar bérek, de a felzárkózás még a kanyarban sincs
Egyelőre kevés jele látszik annak, hogy faragnánk le a hátrányunkat.

Kiemelt képünkön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Fotó: Máthé Zoltán / MTI 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.