Belföld

Kövér László benyújtott egy törvényjavaslatot magának

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 02. 16. 15:18

Annyira fontos dolog, hogy nem bízhatta másra. Nemzeti értéknek tart egy olyan törvényt, amely menedéket nyújtott a más országokból elüldözötteknek.

Kövér László, a Fidesz képviselőjeként „az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról” címmel nyújtotta be Kövér Lászlónak törvényjavaslatát.

A javaslat gyakorlatilag három mondat.

Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni,
– emlékezve történelmi elődünk, az erdélyi országgyűlés 1568. évi, tordai vallásügyi törvényére, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hit Istennek ajándéka”;
– kiemelve, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve, hogy a későbbi évtizedekben
kialakulhasson a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel az eltérő hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyenlőséget biztosító békés együttélésének alapvető feltételeit;
– elismerve, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik
alapértékének, a következő törvényt alkotjuk:
1. §
Az Országgyűlés az 1568. évi erdélyi országgyűlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökíti meg.
2. §
Az Országgyűlés január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja.
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt követően Kövér képviselő idézi az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát is. 

Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.

Torda: Erdély iskolát adott Európának
Amíg nyugaton protestánsok és katolikusok válogatás nélkül gyilkolták egymást, a kis fejedelemségben törvény mondta ki a vallásszabadságot a XVI. század közepén.

Kövér László érezhette, hogy ez önmagában így kevés indoklásnak, ezért elmagyarázta, hogy erre azért lehetünk büszkék, mert Tordán (1568. január 6-13.) között a világon elsőként foglalták törvénybe a lelkiismereti és
vallásszabadságot.

Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése egyedülálló volt a korabeli Európában.

Kövér László szerint ez a törvény – felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül – mindenkit büszkeséggel tölthet el, egyben felelősségre is ébreszthet. A négy és fél évszázaddal ezelőtt elfogadott törvény békére való törekvése ragyogó példa lehet mindenkinek, ezért a tordai vallásügyi törvény kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek minősül, amelyről az Országgyűlés úgy emlékezik meg, hogy január 13-át a Vallásszabadság Napjának nyilvánítja.

Mészárlás a vallás nevében: Erdélybe vágyott minden üldözött
Európa népei háborút vívtak és egymást gyilkolták a vallás nevében, mikor Erdély vallásszabadságot hirdetett. A világon elsőként, 1568-ban.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.