Belföld
Male doctor working on desk with laptop computer and paperwork on his desk. Medical concept by doctor on computer in office with stethoscope over hospital background.

Féltérden volt, de működik az új egészségügyi rendszer

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2017. 11. 20. 06:30

November 1-jén indult az e-egészségügyi rendszer az egész országban. Ettől a naptól kezdve a patikáknak, a háziorvosi rendelőknek, a fekvő- és járóbeteg-ellátással foglalkozó intézményeknek egy elektronikus térbe kell felvinniük a betegek adatait. Vagyis az orvos már látja, kiváltottuk-e a receptet, milyen vizsgálatokon voltunk, és mi a betegségünk.

Még rövidebben: a magyar egészségügy belépett a 21. századba.

Az új rendszer hatalmas méretű: 10 ezer egészségügyi szolgáltatónak kötelezően csatlakoznia kell, és köteles adatot szolgáltatni a Térbe (hivatalos nevén EESZT, vagy Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Tér). Ide kerülnek a receptjeink, leleteink.

Arról már többször írtunk, hogy az orvosok és a patikusok is aggódtak a rendszer elindítása előtt és után is:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az első éles nap után azt mondta, rendben elindult az EESZT. November 6-án, öt nappal az e-egészségügyi rendszer indulása után pedig Rétvári Bence fényezte a szolgáltatást a Parlamentben: képviselői kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, hogy egy pillanatra sem állt le a rendszer, az ellátásban sem volt fennakadás.

Aztán november 9-én Szabó Bálint, az EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezető már arról beszélt egy egészségügyi konferencián, hogy két napja áll az EESZT. November 2. után olyan mértékben emelkedett az adatforgalom, amit nem tudott feldolgozni a rendszer, és összeomlott. Szabó Bálint beismerte, hogy nem sikerült a rendszer finomhangolása, ettől függetlenül két nap után újraindították.

A Windows újratelepítésétől a kevés információig

Az EESZT elindítása óta folyamatosan érdeklődünk orvosoknál, hogyan birkóznak meg az új rendszerrel, milyenek a működéssel kapcsolatos tapasztalataik. Visszajelzéseik alapján kirajzolódik, hogy az EESZT egyelőre meglehetősen kaotikusan üzemel, és próbára teszi az amúgy is leterhelt orvosok türelmét. Összeszedtük azokat a problémákat, amik a leggyakrabban felmerültek:

  • Nincs megfelelő tájékoztatás. Sok orvos panaszkodik arra, hogy az EESZT indulása előtt nem kaptak használható információt, ennek hiányában pedig egymásnak segítettek, vagy saját maguk jártak utána a tudnivalóknak. „Mindenhonnan jöttek az infók, de leginkább azt tudtuk, aminek saját magunk utánajártunk” – írta egyikük, míg volt olyan orvos, aki kollégája segítsége nélkül nem tudta volna abszolválni a bonyolult csatlakozási procedúrát. Sokan arra is panaszkodnak, hogy a betegek sem kaptak megfelelő tájékoztatást, a sötétben tapogatóznak ők is.
  • Hol működik, hol nem, de inkább nem. Az orvosok által küldött visszajelzések mindegyikében az állt, hogy még akkor sem tudták rendesen feltölteni az adatokat a Térbe, amikor sikerült belépniük a rendszerbe. De ez is esetleges, mert vagy be tudnak lépni, vagy nem. Többen is arról panaszkodtak, hogy egyáltalán nem tudnak csatlakozni. Valaki pedig arról számolt be, „jómagam üdítő kivételként a környezetemben használom az EESZT-t, de teljesen feleslegesen, mert az ellátási területemhez tartozó gyógyszertárak, járó- és fekvőbeteg intézmények és háziorvos kollégák nem tudtak csatlakozni a rendszerhez, így a Térhez való kapcsolódásom teljesen meddő. Onnan semmiféle adatot nem nyerek, mivel a többiek nem tudják feltölteni.”
  • Kevés a segítség. „Három informatikus segítsége ellenére sem sikerült bejelentkezni” – írta az egyik kórházban dolgozó orvos. Úgy tűnik,az orvosokon kívül a rendszergazdákat viseli meg a legjobban az átállás, de ők sem tudnak mindig segíteni. Kész szerencse, ha valaki ért a számítógéphez is: „Amikor elindult az EESZT, úgy lefagyott az egész rendszer, hogy tüdőgyógyász kollégánknak a Windowst is újra kellett telepítenie a gépén.” Egy vidéki háziorvos arról panaszkodott, hogy „az egy dolog, hogy az ÁEEK információs vonala elérhetetlen, nagyobb baj az, hogy az ország egyik legnagyobb háziorvosi szoftverbeszállítója is elérhetetlen. Több órás próbálkozás után sikerült elérni őket, akkor az általam tapasztalt probléma megoldására november végi időpontot tudtak ajánlani!”
  • Lelassítja a rendszert. Kaptunk olyan visszajelzést is, hogy ahol működik a rendszer, és tudnak e-receptet is írni, ott is sok időbe telik. Forrásunk egy percet számolt egy receptírásra, ami nem tűnik soknak, de ha közben újabb receptet nem lehet felírni, máris hosszúnak tűnik az a perc. Illetve ha egy beteg kap mondjuk négy receptet három hónapra, az 12 darab receptet jelent. Ez a régi rendszerben pecséttel, aláírással együtt megvolt 3-4 perc alatt, az új rendszerben minimum 12 perc, vagyis háromszor annyi idő.
  • Kártyaolvasó. Az egész EESZT-t az egészségügyi dolgozók e-személyie és az azt leolvasó eszköz működteti. Előbbi hiányáról nem kaptunk információt, de a kártyaolvasóval még mindig problémák vannak. Van, ahol három van, pedig kettő is elég lenne („hátha az egyik elromlik”), de tudunk olyan ügyeleti rendelőről, ahova még mindig nem érkezett meg a leolvasó. Egy háziorvos azonban megjegyezte, hogy legalább az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól kaptak egy levelet, amiben megköszönték, hogy rugalmasan kezelték, hogy rendőri kísérettel az állami futárcég szállította ki nekik a kártyaolvasót.
  • Elkerülhető lett volna a káosz. Olyannal nem találkoztunk, aki ellenzi az e-egészségügyet. Mindenki azt írta és mondta, hogy az új rendszer gyorsítja és egyszerűsíti a betegellátást – akkor, ha megfelelően üzemel. Egyelőre azonban ettől még messze vagyunk, és nem is látni, hogy mikor normalizálódik a helyzet (vagyis mikor működik úgy, hogy az tényleg az ellátás javát szolgálja). Sokan úgy gondolják, a káosz elkerülhető lett volna megfelelő infokommunikációs tájékoztatással, helyben nyújtott technikai-informatikai segítségnyújtással.

Féltérden, de működik

Minden probléma ellenére az ellátás működik, nincs olyan beteg, akit hazaküldenének azért, mert az orvos számítógépe nem csatlakozik az EESZT-hez.

Ennek okát egy tájékoztatón tudtuk meg, amit a héten a Magyar Gyógyszerészeti Kamara Pest Megyei Szervezetének tartottak. Az EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezető a gyógyszerészeket azzal nyugtatta, hogy

a rendszer úgy lett kitalálva, hogy ha a Tér nem működik, akkor is zavartalan legyen az ellátás.

Szabó Bálint szerint óriási eredmény az is, ami most van, és miután megköszönte a gyógyszerészek türelmét és együttműködését, azt mondta, a kezdeti nehézségek után most már naponta 600 ezer receptet és több millió adatot fogad be a rendszer.

Elismerte azonban, hogy nem sokkal az indulás után „letérdelt” az EESZT. Ekkor állították le kép napra, és fontolgatták, hogy egy ideig nem is kapcsolják vissza, de mégis megtették. Tervezett megállások továbbra is lesznek – ígérte a főosztályvezető, aki elismerte, hogy a lakosság tájékoztatását elhanyagolták, de ezt egy tájékoztató kampánnyal pótolják majd.

Máshol sem megy könnyen

Az EESZT nem egyedi rendszer, több országban is hasonlóképp digitalizálták az egészségügyet. Szabó Bálint elárulta, hogy megfigyeltek más rendszereket, és az észt példán okulva döntöttek úgy, jobb, ha az egészségügyi dolgozókat kötelezik az adatok szolgáltatására. Észtországban sem működött első parancsra az újítás, de fokozatosan normalizálódott a működés. Finnországban, Svédországban és Ausztráliában is van EESZT-hez hasonló rendszer. Ausztriában pedig csak néhány kórház csatlakozott egy közös digitális térhez.

Ha nem tennénk kötelezővé a csatlakozást, nem állna érdekében senkinek,hogy adatot szolgáltasson, érdekmúlás miatt pedig csak elszigetelt, néhány helyen megvalósuló szolgáltatásról lenne csak szó

– magyarázta a főosztályvezető.

Csehországban sem zökkenőmentes az egészségügy modernizálása. Prága éppen az e-receptek kötelezővé tételét tervezi január 1-től, de a Cseh Orvosi Kamara szerint a e-receptek kiállításának nem lenne szabad kötelező jellegűnek lennie, mert az elektronikus vények kiállítása gondot okozhat például az idősebb orvosoknak vagy a kis vidéki rendelőkben, illetve olyan esetekben, amikor egy orvos több helyen is rendel.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.