Belföld
Budapest, 2017. április 5.
Köztéri elektromos óra mutatja a pontos időt a Mechwart ligetben.       
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Óraátállítás: most és hátra

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 10. 28. 08:00

A két nagy kérdés az szokott lenni: mikor, és előre vagy hátra? Íme, a válaszok.
Korábban a témában:

A szerencsés többségnek oly mindegy, hány órakor kel fel vasárnap reggel, de van, akinek számít. Meg aztán hamar elszalad ez a vasárnap, és ha valaki elbambulta a nagy eseményt, hétfőn reggel éri majd a meglepetés.

A lényeg tehát:

október 29-én, azaz most vasárnap kezdődik a téli időszámítás: az órákat hajnali háromkor hajnali kettőre állítjuk vissza.

Sokaknak nyűgös, kifejezetten fájdalmas napok következnek, a hirtelen ugrás tökéletesen összezavarja biológiai óránkat, ezáltal szervezetünk működését. Még az is sovány vigasz, hogy a téli időszámítás az eredeti, ehhez adunk hozzá egyet mindig március utolsó vasárnapján. De nem is olyan rég.

Az óra teljhatalma

A boldog régmúltban ősapáink és ősanyáink a nappal keltek és vele feküdtek, mit is kezdtek volna magukkal korom sötétben. Ha pedig megkordult a gyomruk, ugyancsak a napra néztek és konstatálták: délre jár az idő. A mai szemmel őrjítően lassú közlekedés, a természet ritmusát követő, helyhez kötött, elzárt csoportokban élő emberek számára nem is volt fontos, mit mutat az óra.

A fejlett, nyugat-európai régiók városlakóinak életét már a XIV. század végétől egyre inkább a mesterséges, óra szerinti beosztás határozta meg, de az iparosodás, a közlekedés, a nemzetközi kereskedelem fejlődésével vált lassan mindenhatóvá. Közben világossá váltak a pontos, precíz időbeosztás árnyoldalai is:

először Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, hogy sokkal jobb lenne a “Nap szabályai szerint” élni, vagyis a mindennapi aktivitást a fényes időszakra optimalizálni. Gyertyát lehetne spórolni például.

Spórolásból

A XX. században az angol William Willett terjesztette a parlament elé ötletét, miszerint a nyári hónapokban állítsák eggyel előrébb az órák mutatóit. Megkereste vele a törvényhozást 1908-ban, majd javaslatát 1911-ig minden évben benyújtotta, de a képviselők mindannyiszor lesöpörték az asztalról.

Willett 1915-ben elhunyt, pedig csak egy év kellett volna hozzá, hogy ötletét a gyakorlatban láthassa megvalósulni: az első világháború miatti nyersanyaggondokkal küzdő Németország bevezette a nyári időszámítást, példáját egy hónappal később követte Nagy-Britannia, majd 1918-ban az Amerikai Egyesült Államok.

A két háború között több helyen megtartották, máshol elvetették, a II. világháború alatt ismét sok ország élt vele. Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

Fejenként 4-500 forint

Jelenleg is ez a nyári időszámítás megtartása melletti legfőbb érv, hazánk évente 100-120 ezer MWh villamos energiát spórol, ami

pénzben kifejezve 4-5 milliárd forintot jelent, fejenként az egész időszakra számolva 4-500 forintot.

A spórolás nyilvánvalóan abból ered, hogy elsősorban a lakosságnak rövidebb ideig van szüksége világításra. A közvilágítás és a díszkivilágítások nem tartoznak ide, hiszen a sötét órák száma önmagában nem változik az óraátállítással, a közvilágítás pedig ettől függ.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.