Belföld

Századik születésnapja előtt meghalt Ságvári Endre harcostársa

Szikra Sándor 1945 után politikai szerepet vállalt a kiépülő kommunista diktatúrában.

Nem sokkal századik születésnapja előtt meghalt Szikra Sándor, aki tagja volt Ságvári Endre illegális kommunista csoportjának, a Marót-csoportnak. Az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 közölte halálhírét, amelynek tagja volt, mellette pedig tiszteletbeli elnöke a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének.

Hét évvel ezelőtt írt az Index arról a megemlékezésről, amelyet a Döbrentei téri Ellenállási emlékkőnél tartottak. Az emlékkő arra emlékeztet, hogy a Marót-csoport 1944. október 6-án felrobbantotta Gömbös Gyula szobrát. Szikra a megemlékezésen hangsúlyozta: nem „terrorista”, nem volt azok között, akik felrobbantották a szobrot. Börtönben volt épp, a nyilasoktól 15 évet kapott, amiért a németek ellen segítette az illegális kommunista párt akciógárdáit.

Ságvárival két éven át dolgozott, halála napján is találkozott vele. Őt 1944 júliusában lőtték le, amikor csendőrökkel keveredett pisztolypárbajba. A Ságvári Endréről elnevezett szegedi gimnáziumot két éve nevezték át, mert a Magyar Tudományos Akadémia szerint neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, bár más nézetek szerint a magyarországi kommunista diktatúra kiépítéséhez nem lehetett sok köze, mert akkor már nem élt.

Szikra viszont 1945 után aktív tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak, a Történelmi Táron fellelhető életrajza szerint 1949-1952 között az MDP Baranya megyei Pártbizottságának első titkára volt, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium Termelési Főosztályának vezetője. 1955-től a Ganz Vagon- és Gépgyár párttitkára, 1956 novemberétől az MSZMP budapesti Ideiglenes Intézőbizottságának tagja, majd a Budapesti Pártbizottságon helyezkedett el. 1957-től 1977-ig a külkereskedelemben dolgozott.

(Kiemelt kép: MTI – Koszticsák Szilárd)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik