Az ausztrál székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) minden évben elkészíti globális békeindexét az országok közbiztonsága, bel- és külföldi konfliktusai, katonai felkészültsége és egyéb szempontok alapján. Magyarország felkerült a tíz legbékésebb európai állam közé – írja a Portfolio az idei jelentés alapján, amely ugyanakkor több negatív folyamatot is szóvá tesz.
A globális békeindex (Világ békemutató) tavaly óta minimálisan nőtt, miután 93 országban javult, 68-ban romlott a helyzet. A 163 mért ország közül Izland a legbékésebb, a második helyen Új-Zéland, a harmadikon Portugália áll. A világ legkevésbé békés országa a tavalyi évhez hasonlóan ismét Szíria lett.
Az IEP beárazta a különböző konfliktusok gazdasági hatásait és arra jutott, hogy 2016-ban az erőszak költségei vásárlóerő-paritáson számolva a globális GDP 12,6%-át tették ki, ami 3 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest, de még így is elérte a 14 300 milliárd dollárt.
A 10 legkevésbé békés országban az erőszak átlagos költsége a GDP 37%-ának felel meg, míg ez az arány a 10 legbékésebb országban 3%. (A legkonfliktusosabb országokban – Szíria, Irak, Afganisztán – az arány nagyon magas: 67, 58 és 52%.)
A mérések kezdete óta minden évben Európa, Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség a legbékésebb. A világ 10 legbékésebb országából nyolc európai, de az idei jelentés a béke szempontjából visszahúzó erőként említi Törökországot, Oroszországot, általánosságban a populizmus felemelkedését, az euroszkeptikus erők térnyerését.
Magyarországon béke van, de…
Magyarország öt helyet javítva, az előkelő 15. helyen végzett, Európában pedig a 10. legbékésebb ország lett. Izland amellett, hogy a Föld legbékésebb országa, egyben a legkevésbé militarizált is, és ebben hazánk a második mögötte. Magyarország minden más szempontból negatív kontextusban szerepel a jelentésben: főleg a sajtószabadság romló helyzete és menekültellenesség miatt.
A sajtószabadság romlása terén Görögországban, Törökországban és Magyarországon a legdurvább a változás, hazánkban 2005 és 2015 között majdnem 25 százalékos romlást mértek.
A jelentés szerint az elmúlt évben nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik a migrációt a terrorizmussal és a bűnözéssel kapcsolják össze, Magyarországon és Lengyelországban több mint 70 százalék gondolja, hogy a menekültek beáramlása növeli a terrorakciók bekövetkezésének valószínűségét. Görögországban csak a lakosság 30%-a, Olaszországban 47% véli úgy, hogy a menekültek nagyobb számban felelősek a bűncselekményekért, mint más csoportok.
Steve Killelea ausztrál vállalkozó, a felmérés ötletgazdája – az első GPI-mutató megalkotója – korábban azt mondta, a világgazdasági válságnak volt egy jótékony hatása, csökkenni kezdtek a katonai kiadások, javult az országok közötti viszony, a politikai vezetők inkább a diplomácia és nem az erőszak eszközeivel próbálták rendezni a konfliktusokat.
A világban felmért országokat egységes mércék alapján rangsorolják. Öt mérőszám a külső és belső konfliktusokat vizsgálja főleg az összecsapások, halottak száma alapján. Tíz mutató a társadalmi és szociális biztonságot méri (a menekültek, hontalanok száma, a terrorakciók, a gyilkosságok és a börtönök létszáma), míg hét mérőszám a katonai kiadásokat, a fegyveres erők létszámát, a fegyverkereskedelmet, a civilek fegyverhez jutásának nehézségét összesíti.
