Belföld

Faképnél hagyták volna az országot a külföldi tanácsadók, ha Pálinkás nem szól be Orbánnak

Lemondással fenyegette meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetőjét saját nemzetközi tanácsadó testülete, ha az nem áll ki egyértelműen a CEU mellett. A testület egyik tagja, Sierd Cloetingh, az Academia Europaea elnöke korábban, még a felsőoktatási törvény módosítása előtt maga is írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy elmagyarázza: Európa tudósai meg vannak győződve arról, hogy az egyetem nagy hasznára van Magyarországnak, kár lenne tönkretenni.

Ezek az intézkedések az egyetemi, akadémiai közösség egy részében – jelentős részében, hozzá kell tennem – nem találtak olyan fogadtatásra, amit mondjuk pozitívnak neveznénk. Ezen mindenkinek el kell gondolkodnia.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke kedden – egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnöknek címezve – a Hír TV kamerája előtt beszélt arról, hogy szerinte a Közép-európai Egyetemnek Budapesten kell maradnia, mert ott értékes kutatások folynak.

Egy államtitkári besorolásban lévő állami hivatalnoktól szokatlan keménységgel állította azt is, hogy a megmaradás érdekében az egyetemnek, valamint a magyar kormánynak is kompromisszumokat kell kötnie.

A 24.hu információi szerint Pálinkás karakán kiállásában közrejátszott az is, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) működését és a magyar tudományos projektek európai sikereit támogató nemzetközi tanácsadó testület tagjai bejelentették, lemondanak a megbízatásukról, ha az NKFIH elnöke néma marad az ügyben.

A tanácsadói grémium már több éve dolgozik a hazai innovációs rendszer és az európai kutatási tér (European Research Area, ERA) összehangolásán, és eddig tudománypolitikai és kutatásfinanszírozási tapasztalataikat is rendszeresen megosztották a hivatal és az érdekelt magyar egyetemek vezetésével.

A névsor szerint a testület öt tagja közül egyik sem kispályás a tudományos kapcsolatépítésben.

  • Sir George Radda az Oxfordi Egyetem Molekuláris Kardiológiai Tanszékének nyugalmazott tanára, vezető szerepet töltött be többek között az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsában és a brit Nemzeti Rákkutató Intézetben, valamint gyakorló kutató volt az enzimszabályozás és az emberi betegségek biokémiai, bioenergetikai vonatkozásainak területén,
  • Anne Glover, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság korábbi elnökének volt tudományos főtanácsadója, azt megelőzően a biológiai szenzorok fejlesztése terén ért el eredményeket,
  • Bengt Nordén, az európai kutató és kutatásfinanszírozó szervezeteket tömörítő Science Europe Fizikai, Kémiai és Matematikai Tudományos Bizottságának elnöke, a géneket célba vevő molekulák felfedezőjeként több szabadalom birtokosa,
  • Sierd Cloetingh, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) alelnöke, az Academia Europaea elnöke, az Utrechti Egyetem professzora, a geofizika és a tektonika, azon belül a lemezen belüli deformáció és a litoszféra-dinamika szakértője,
  • Vancsó Gyula, a Twente Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a világ több egyetemének előadó tanára, a makromolekuláris nanotechnológiai kutatásai során általa kifejlesztett anyagokat szöveti vázakban alkalmazzák a regenerációs gyógyászatban.

A testület tagjai vélhetően azért szánták el magukat az ultimátumszerű lépésre, mert Sierd Cloetingh április elején már egyszer megpróbálta személyesen is pozitív irányba befolyásolni Orbán Viktor CEU-val kapcsolatos álláspontját, de érvei lepattantak a magyar politikusról.

A tudós a 3800 választott tagot számláló Academia Europaea elnökeként írt levelet a magyar miniszterelnöknek, hogy meggyőzze a budapesti egyetem hasznosságáról. Cloetingh szerint a felsőoktatási törvény akkor még csak tervezett módosítása azt a CEU-t lehetetlenítené el, amely jelzőfénye lett a nemzetközileg elismert minőségnek Magyarországon, és diákjain keresztül jelentősen hozzájárul a jól képzett magyar emberi erőforrások bővüléséhez.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik