Kísérteties a hasonlóság a 170 évvel ezelőtti Magyarország, és a mostani hazai viszonyok között
– mondta Botka László a Népszavának adott interjújában.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint ma újra elmondható, hogy Magyarországon a legtöbb esetben már születéskor eldől, ki, mire viheti az életben.
A kormány csak a legmagasabb jövedelmi szinten élő 10-15 százalékot szolgálja, és lemondott a magyar nép többségéről
– tette hozzá.
Szeged polgármestere úgy látja, sorsfordító lesz a 2018-as választás:
Ahogy a számok most mutatják, még a kétharmados kormánypárti többség sem kizárt, pedig ha Orbán Viktor – ne adj’ isten – újra hatalmat kapna, az tizenkét évnyi abszolút uralkodást jelentene számára, amivel már nemcsak egy, hanem több nemzedék sorsát is végérvényesen megpecsételné.
Viszont szerinte a mélyben gyűlik a feszültség, könnyen föltámadhat a népek tengere.
Úgy érzi, hogy az emberek döntő többsége változást akar, hogy nem szereti azt, amivé Orbán változtatja Magyarországot.
Azzal kell szembesülnünk ma, hogy az elmúlt hét év ellenzéki politizálása megbukott. Tehát senkinek semmiféle oka nincs feltételezni a demokratikus, azon belül is a baloldalon, hogy ha minden ugyanúgy megy tovább, akkor ez meg fog változni a következő esztendőben.
– mondta.
Gyökeresen újat, mást kell csinálniuk
szerinte. Nem egymással kell “szórakozniuk”, “üzengetniük”, nem az “összefogósdit kell eljátszaniuk”.
Politizálniuk kell, és az emberekkel foglalkozni, valóban képviselni őket
– nyilatkozta.
A legfontosabb feladatuknak azt látja, hogy egyértelművé tegyék: tanultak a hibáikból, megértették, hogy Orbán 2010-ben nem tombolán nyerte a kétharmadot, hanem az akkori baloldali politika elvesztette a társadalmi támogatottságot.
Ettől függetlenül úgy látja, összefogás egyértelműen kell. Botka hisz abban, hogy “jövőre győzni lehet és kell”. Éppen ezért
Azt látja, beszorult az ellenzéki politika a budapesti nagykörútra, illetve az üzengetés helyszínéül szolgáló tévéstúdiókba. Csak épp egy dolgot felejtenek el a demokratikus kispártok: politizálni.
Szerinte az új baloldali politikának igenis kell a vagyoni egyenlőség irányába tenni, mert különben a társadalmi olló annyira szét fog nyílni, hogy szétfeszíti a nemzetet. Nem teljes vagyonegyenlőséget hirdet:
nem vagyok kommunista, nem gondolom, hogy ezt erőszakkal meg lehet, vagy meg kell valósítani. Én szociáldemokrata vagyok, éppen ezért azt viszont határozottan állítom – és ebben vitában állok a liberálisokkal -, hogy igenis erős, beavatkozó államra van szükség.
Azt gondolja, hogy Magyarországon a gazdagok – milliárdosok, milliomosok, milliós fizetéssel rendelkezők – nem veszik ki megfelelőképp a részüket a közös feladatok megoldásából. Ha tehát másképp nem megy, luxusadót kell kivetni rájuk és ezzel párhuzamosan csökkenteni az átlag- és átlag alatti jövedelemmel rendelkezők terheit. És nem beszélni kell a középosztályról, hanem visszasegíteni a helyére, hiszen ma nagyon kevesen élnek ilyen életszínvonalon.
Balra kell fordulni,
mert minden más eshetőség: Orbán további uralma, vagy ne adj’ isten egy még inkább szélsőjobboldali fordulat, csak és kizárólag a társadalom széteséséhez vezethet. 2017 elejére kezdett egy olyan kép kialakulni, hogy Orbán kihívója nem más, mint Vona Gábor. Ez óriási veszély, mert valójában a Jobbik ugyanolyan, mint a Fidesz. Csak azért tűnik kevésbé veszélyesnek, mert nincs hatalmon. De a Fidesz és a Jobbik egy kutya; nincs köztük különbség, az országromboló szándékukban és a hatalmi vágyaikban sem. Már csak ezért is szeretném megerősíteni: semmiféle, technikai jellegű együttműködés sem képzelhető el a Jobbikkal. Soha.
Szerinte a szélsőjobb ellen szólni kell, figyelmeztetni az embereket.
Botka hisz abban, hogy 2018-ban le tudjuk váltani ezt a kormányt, és hisz abban, hogy ezt az új baloldali program fölvállalásával, következetes és hiteles képviseletével csinálják meg.
(kiemelt kép: Neményi Márton)
