Belföld

37 százalékot spórol, ha főz, mos, takarít, gyereket nevel

Porszívózó férfi (Array)
Porszívózó férfi (Array)
A házimunka nem magánügy, a GDP 25 százalékkal növekedne, ha azt figyelembe vennék.

A KSH decemberben kiadott, a háztartási munka értékét kiszámító hiánypótló tanulmánya alapján az Új Egyenlőség hosszas elemzést közöl arról, az általában a nők által otthon végzett munka mennyibe kerülne, ha fizetnénk érte.

A virtuális számítás alapján 37 százalékkal többet kellene költeni egy-egy családnak, ha házimunka helyett pénzt adna ki szolgáltatásokért.

Ha a háztartási termelést is teljes egészében figyelembe vennénk, az 25 százalékkal magasabb GDP-t eredményezne. Ez a 25 százalékos mutató elárulja, hogy amit magánügynek, nem-termelő, „csupán” reproduktív munkának tartunk, az bizony ugyanúgy termelő, és ugyanúgy hozzájárul a nemzetgazdaság teljesítményéhez, mégpedig nem csekély értékkel.

A háztartási munkát nemekre bontva, kirajzolódnak a nemi egyenlőtlenségek, hiszen a nők jóval több időt töltenek házimunkával, a férfiak inkább csak a ritkább karbantartással foglalkoznak.

Az elemzés szerint el kellene búcsúzni attól a szemlélettől, amely magától értetődőnek tekinti a nők fizetetlen munkáját, amely hátteret biztosít a férfiak fizetős munkájához, ráadásul egyre több is lesz olyankor, amikor az állam saját feladatait a családokra hárítja.

Illúzió azt hinni, hogy a házimunkát könnyedén el lehet látni más munka mellett is, és azt, hogy az nem valódi munka, hiszen valójában az egész rendszer működését tartja fenn.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik