Staudt Gábor tett fel írásbeli kérdést a legfőbb ügyésznek. A Jobbik politikusa becslések alapján írta, hogy a
teljes államadósság nagyjából háromszorosának megfelelő összeg került elherdálásra, ellopásra a rendszerváltás óta.
Az emberek az elkövetők elítélését, az ellopott közvagyon visszaszerzését várnák, ezért a legfőbb ügyésztől az ellenzéki politikus arra akart választ kapni, hogy 2010 óta hányszor kezdeményezett az ügyészség vagyonelkobzást olyan ügyekben, amelyekben
a) politikusok, közszereplők, közhatalmat gyakorlók, állami vezetők, vagy a nemzeti vagyon körébe tartozó, illetve ilyen vagyonelemeket kezelő cégek vezetői ellen,
b) vesztegetés, hűtlen kezelés, hanyag kezelés vagy bármely olyan bűncselekmény miatt emeltek vádat, ahol a nemzeti vagyon sérelme felmerült.
A bíróságok az indítványokat hogyan bírálták el, jogerősen összesen mennyi pénzt koboztak el?
Polt Péter érdemben azért nem tudott válaszolni, mert nincs semmiféle adat, statisztika arról, hogy egy terhelt “politikus, közszereplő, közhatalmat gyakorló, állami vezető vagy a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket kezelő cég vezetője-e.” Az ügyészségi statisztikákból az sem derül ki, hogy egy bűncselekménynél a nemzeti vagyon sérelme felvetődött-e.
Csak annyit lehet tudni, hogy 2017. január 2-ig (2010. januártól) a bíróságok 12 707 embert ítéltek el a költségvetés sérelmével járó bűncselekmények, illetve vesztegetés, hűtlen és hanyag kezelés miatt. Az ügyészség közülük 1745 embernél javasolt vagyonelkobzást, amit a bíróságok jogerősen 1424 fő ellen rendeltek el.
