Belföld

Parlament előtt a vagyonnyilatkozatok reformja

Azt szeretnék, ha a nyilatkozat a valós vagyoni helyzetet mutatná.

Az LMP két társelnöke olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a politikusok jelenlegi, önbevalláson alapuló vagyonnyilatkozata helyett gyakorlatilag kötelezővé tenné a vagyonosodás vizsgálatát. A Szél Bernadett és Hadházy Ákos által jegyzett előterjesztés érintene minden parlamenti képviselőt, kormánytagot, közjogi méltóságot, önkormányzati vezetőt, állami és önkormányzati cégvezetőt.

A cél, hogy a közbizalom helyreállításáért a közhatalmat gyakorlók vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok megújuljanak, a vagyonnyilatkozatok legyenek valósak és ellenőrizhetőek.

Az LMP társelnökei szerint korrupcióellenes programjuk kulcsszereplője az érdemi hatáskörökkel rendelkező,

a politikai osztállyal való rendszeres ütközésre, a háttéralkuk felrúgására egyértelmű eljárási szabályokkal kényszerített Állami Számvevőszék, amely kifejezetten keresi a korrupciós kockázatokat, és folyamatosan szállítja a feltárt ügyek miatti büntetőfeljelentéseket és jelentéseket. Ehhez természetesen a pártfinanszírozási szabályoktól a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokig számos törvényt át kellene alakítani, ám ez lépésenként is megtörténhet.

Szerintük ebbe az elképzelésbe illeszkedik törvényjavaslatuk fő változása, hogy az ÁSZ hivatalból vizsgálná, helytálló-e törvényben meghatározott személyi kör (államfő, országgyűlési képviselők, politikai vezetők, az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők, állami és önkormányzati cégek, a nagyvárosi polgármesterek, köztulajdonban álló nagyvállalatok vezetői) vagyonnyilatkozata. Emellett nyilvánossá, összevethetővé és kereshetővé tennék a vagyonnyilatkozatokat, kizárnák utólagos módosításukat.

A törvényjavaslat a misztikusan növekvő ingatlanok problémája mellett a nagyvonalú családi ajándékokra hivatkozó védekezés régi hagyományának is gátat szab: a vagyonnyilatkozat kötelező vizsgálata kiterjedne az ingyenes juttatásoknak a forrás jogszerűségére vonatkozó vizsgálatára is.

Az országgyűlési képviselők és az általuk választott tisztségviselők (MNB-elnök, legfőbb ügyész, alkotmánybírák) vagyonnyilatkozatait közzétételük után 60 napon belül kellene a számvevőknek főleg a közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján ellenőrizniük. Hivatalból indulna vizsgálat abban a nem várt esetben,

ha a képviselővel kapcsolatban olyan adat — például a bevallott jövedelem által nem fedezett életvitel vagy egyedi kiadások – merülnének fel, amelyek a bevallott adatok valóságtartalmát megkérdőjelezik.

A számvevők ehhez minden hatósági, állami nyilvántartáshoz hozzáférést kapnának. Mivel a vizsgált adatok jelentős része még politikai közszereplőknél sem tartozik a nyilvánosságra, így a vizsgálatról a Mentelmi bizottságnak készülne jelentés, de a megállapított hiányosságokról az ÁSZ megállapításait közzétenné.

Az LMP – Szijjártó Péter külügyminiszter példája alapján – javasolja, hogy a bevallott jövedelmi forrásokkal nem magyarázható vagyonnövekedést ne lehessen családtagok juttatásaival magyarázni, ilyenkor vizsgálják meg, hogy valóban ingyenes volt-e a juttatás, adományozás.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik