A világ is csak egy falu, mondta a liberális és rögtön a homlokára csapott a konzervatív. Vitán jártunk, jobb és baloldali emberek beszélgettek egymással népszavazásról, menekültekről, pártokról, Európáról.
Horn Gábor, az SZDSZ korábbi képviselője és az eseményt szervező Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke adta meg a lendületet:
azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, kár, hogy ilyen nincsen a tévében, mondta, és mindenki igenlően bólogatott, egyetértettek, ez jól kezdődik.
És már vége is,
nem sokáig tartott az összhang. A kvótanépszavazás nem olyan, mintha egy adócsomagról döntenénk, ez nem olyan, hogy majd jön egy következő kormány és ők visszavonják, mondta Hollik István, a KDNP képviselője. Ebben a fontos kérdésben ne engedjük, hogy más döntsön, az újkori népvándorlás most kezdődött csak el, kimeríthetetlen az utánpótlás, és a klímaváltozás miatt is több száz millióan hagyják majd ott Afrikát, folytatta.
Az EU-ból nem akarnak kilépni, csak
Szerinte van betelepítési kvóta, Juncker azt mondta, szó sincs arról, hogy elvetnék ezt az ötletet, már az afgán menekült kérelmeket is be akarják fogadni, jövő héten megkezdi az EP ennek a tárgyalását.
Elismerte, sok menekült áldozata a rossz politika döntéseknek, az embercsempészetnek, és a hamis meghívóknak. Utóbbival Merkelre utalt.
A megoldást ebben látják:
nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, mert
a felső határok nélküli kvóta újabb meghívót jelent.
Kellemetlen kérdést kapott letelepedési kötvény ügyben, Magyarországon már 18 ezren kaptak ilyet.
Nem hagyta annyiban a kérdést a beszélgetés moderátora, Mészáros Antónia, 18 ezer letelepedési kötvényes és 1300 menekült. Mi a különbség? Az, hogy az egyik gazdag? Ez egy befektetési kérvény, teljesen más a kettő, náluk tudjuk, hogy kik jönnek be. A nézők közül ezt valaki megcáfolta.
Ez egy befogadó ország, zárta.
Bűnben fogant kérdés
Ezzel kezdett a Liberálisoktól Bodnár Zoltán.
Szerinte hazug a propaganda, amit előbb hallottunk, mert nincs uniós döntés a kvótáról, hazudik, aki azt mondja van, soha nem is volt, a kvóta önkéntes alapon lenne.
Bodnár állította, ez egy belpolitikai történt, a kormány életben akarja tartani a menekültkérdést, használni a gyűlöletre való fogékonyságot.
A gyűlölet mindig megtalálja a maga tárgyát,
ami most is rettenetes pusztítást okoz, több generációra. Az pedig teljesen mindegy, hogy érvényes lesz-e a népszavazás vagy nem,
Rogán úgyis kiáll majd és elmondja, hogy több a nem és győztek.
Bodnár úgy látta, ami 2015-ben történt, az humanitárius krízis volt, ezért nem lehet Merkelt felelősségre vonni. A terrorizmus és a bevándorlás között szerinte nincs olyan szoros kapcsolat, terrorizmus korábban is volt, ez nem a bevándorlással jött.
De
fontos, hogy aki ideérkezik, az tudja, hova jön, és arról szó sem lehet, hogy a vallások szabályai épüljenek be az állam által alkotott jogrendszerbe.
Irreális kvóta
A közös felelősségvállaláson szerinte nem lehet vitatkozni, a 250 ezer eurós büntetésen (minden be nem fogadott menekült után ennyit kellene fizetni) lehet.
A kötelező kvóta irreális, mondta Molnár Zsolt az MSZP-től.
De ők mégsem a nemre, hanem a távolmaradásra buzdítanak, mert szerintük a népszavazás nem a feltett kérdésről szól. Aki nem megy el, Európa mellett is kiáll, tudatja Molnár a szocialisták álláspontját. Szerinte
a kormány teszteli, hogy az unióból vezet-e kifelé is az út.
Ők is úgy látják, Brüsszelben nincs napirenden a kvótakérdés. Gyakorlatilag az MSZP értett egyet leginkább a Fidesszel, a szocialisták nem szeretnének kvótát, nem akarnak senkit betelepíteni. Felülről nyitott kvótát nem támogatnánk, mert nem tudják mennyiről szól,
A nap egyik legerősebb mondata mégis Molnáré volt:
A népszavazás mindig jó dolog, ha a nép kezdeményezi.
Érvénytelen
szavazatra buzdított Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. Azzal indokolta, hogy a politikusok nem sajátíthatják ki a közügyeket.
A kérdés értelmetlen, jogszerűtlen, hazug
és a kampánnyal együtt nem veszi figyelembe, hogy emberek háború, terror és kínzás elől menekülnek.
Iszonyú szerencsések vagyunk, hogy mi elmegyünk külföldre és lebarnulva hazajövünk,
Szerinte most derül majd ki, milyen emberek vagyunk, mi magyarok. Ő is azt mondta, nincsen kötelező betelepítéséről szóló terv, aki ezt állítja, azok nem ismerik az uniót. Nem tartja megoldásnak, hogy mindenki ide jöjjön, egy hatékony visszaküldési politika is kell szerinte.
Senki egy fillért nem kap, azért mert menekült, folytatja.
Rosszabb helyzetben vannak, mint a hajléktalanok, mert még a nyelvet sem beszélik.
A pénz nem elég, lakást se adnának ki egy menekültnek, annyira jól megy a gyűlöletkampány, mondta.
Liberális Lecke
hangzott el a tételmondat, amire Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója reagált először. Mégpedig igennel, amit több dologgal is megindokolt.
- Magyarországon szükség lehet munkaerőre, sok képzett ember van a menekültek között.
- Hisz abban, hogy segítünk, és nem érdemes ezt a hatást lebecsülni. Szerencsések vagyunk, hogy segíthetünk.
- A multikulturalizmus jó dolog, mert megtermékenyítő módon hat. Lásd: New York, London, Berlin.
- Liberális lecke: a homogén nemzetállamok közötti konfliktusok okozták a legnagyobb problémát.
- Az a fajta integráció nem működik, ami van, de ettől még lehet jó megoldás. Meg kell találni.
A nézők közül erre valaki kijátszotta a cigány kártyát, hogy őket sem tudtuk integrálni. Tóth elmondta, ez nem azt jelenti, hogy akkor hagyni kell, ettől még meg kell próbálni.
Arra a kérdésre, hogy van, aki radikalizálódik, azt válaszolta,
igen, van olyan második generációs, aki radikalizálódik, és van, aki London polgármestere lesz.
Egységes normarendszer és minél nyitottabb, minél befogadóbb Európa kell, zárta.
Orbán Balázs (a Századvég kutatási igazgatója) szerint a tételmondatra a válasz nem, vagyis Magyarországnak nem tesz jót a menekültek befogadása. Mert:
- ők nem menekültek, hanem valami mások. Más emberek, más motiváció, komplex motiváció.
- migráció volt van és lesz. Lehet pozitív hozadék, egyénileg integrálhatóak, de a civilizációk keveredése nem lehetséges.
- a migránsokat mi kényszerítjük egy embertelen útra. Álszentek vagyunk, és nem segítünk rajtuk.
- akik nagy tömegben érkeznek ide, azoknak a hosszú távú integrációja is lehetetlen.
- a kvóta nem 1294 emberről szól, hanem ez egy állandó elosztási mechanizmus lenne.
- az instabil térségeket kell stabilizálni. Nem a bevándorlás, hanem a népességmegtartó helyzet növelése a cél.
- ezeket az embereket nem tudjuk a munkaerőpiacra integrálni.
Egy hallgatói kérdésre reagálva elmondta, nem igaz az, hogy egy identitásban legyengült Európa fogad egy indentitásában erős közösséget, hanem éppen fordítva.
A nem melletti érvelés közepette pedig még megfejtette azt is, mi a liberális gondolkozás baja:
