A Központi Statisztikai Hivatal tavaly bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. A Policy Agenda azért, hogy az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, elkészítette a számítást. A kutatók szerint az pontosan beleillik az elmúlt 10 év idősorába. A létminimum számítás elkészítésekor a KSH által alkalmazott módszertan teljes körű átvételére törekedtek.
A Policy Agenda által 2015-re számított létminimum azt mutatja, mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjainak
a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését.
A létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi. A számítások alapján a kutatók arra jutottak, hogy 2015-ben a létminimum átlagos értéke havonta 88 016 forint volt.
A Policy Agenda becslése szerint tavaly e számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a magyar lakosság 41,5 százaléka. Azon családok harmada között, ahol legalább egy fő dolgozik a nettó bevétel nem éri el a létminimum összegét. A tipikus, azaz két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 255 246 forint volt.
E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 63 812 Ft volt.
A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek tavaly a 71,9 ezer forintos átlag körül, az 54 ezer és 88 ezer közötti sávban szóródtak. A kutatók szerint az 1–2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek, mivel utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a gyermekek fogyasztása – globális összegét tekintve – a felnőttekénél kisebb. A legmagasabb értékek az egyszemélyes háztartásokra, a legalacsonyabbak az 5 fő felettiekre jellemzőek.
A számítási módszer eredményeiben megjelenik az életszínvonal változásának hatása. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli költésekre hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, míg az életszínvonal javulásával növekszik. Azaz a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. 2014 és 2015 között valamennyi háztartástípusban csökkent ez az arány. A projektet a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség támogatta.
