Ezt írja a Magyar Nemzet. A lap portrét közöl az üzletemberről, aki a magyar kormányfő vejéhez köthető cégtől vette meg a Postabank volt székházát, és sajtóhírek szerint közvetítők segítségével több ingatlant is vásárolt Magyarországon. A nevéhez köthető cégé már a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély, úgy tudni, a jövőben a vadászturizmusban szeretne nagyobb részesedést szerezni. Az idén 76 éves Ghaith Pharaon már gyermekként kiváltságos helyzetbe került, miután apja, Rasad Pharaon Szíriából áttelepült Szaúd-Arábiába, ahol a király orvosa és bizalmasa lett. Pharaon a szaúdi hercegekkel töltötte gyerekkorát. Bár az uralkodóház támogatásával az amerikai Stanford Egyetemen, a Coloradói Bányászati Egyetemen és a Harvardon tanult, a királyi család igazán nem fogadta be, inkább üzleti közvetítőként tekintettek rá Szaúd-Arábia és a többi ország között.
A szaúdi király felpofozta
Pharaon szépen gazdagodott, míg el nem jött az első pofon. Szó szerint. Az esetről egy palesztin származású újságíró írt a könyvében. Said Aburish szerint a ’70-es években baráti viszony alakult ki a szaúdi és a spanyol király között. Olyannyira, hogy I. János Károly azonnal felhívta telefonon Fahd királyt, amikor Pharaon váratlanul évi 120 millió dollárt kért a spanyol állami olajcégtől, közvetítői díjként. A szaúdi uralkodó magához hívatta az üzletembert, aki először tagadott, majd a bizonyítékok láttán azt állította, a százmilliós haszonból a nehéz sorsú szaúdiakon akart segíteni. A szaúdi király válaszul felpofozta Pharaont, akinek azonban az uralkodóház tartós bosszújától nem kellett tartania, mert sikerei összefonódtak a dinasztia érdekeivel, és már a világ elitje is ismerte.
Vesztegetés, csalás, terrorizmus támogatása…
Igazi playboy lett, üzleti útra magángépén repül, ideje nagy részét 60 méteres luxusjachtján, a Le Pharaonon tölti. Újabb szintet akkor lépett, amikor 1977-ben a szaúdi hírszerzés korábbi vezetője bemutatta a Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbank (Bank of Credit and Commerce International – BCCI) pakisztáni tulajdonosának. A BCCI 1991-es széthullása utáni botrányt John Kerry szenátor vizsgálta. A jelenlegi külügyminisztere csaknem 600 oldalas jelentésében a bankot olyan nemzetek feletti bűnszervezetként írta le, amelyet csalással, pénzmosással, vesztegetéssel, terrorszervezetek támogatásával, illegális fegyverkereskedelemmel, prostituáltak futtatásával, adócsalással, csempészéssel és emberkereskedelemmel vádolt.
Jóban volt elnök is komálta
A dokumentum szerint a BCCI többször próbált bejutni az észak-amerikai piacra, de mivel a törvényi elvárásoknak nem felelt meg, kerestek egy strómant. Ghaith Pharaon a magas szintű washingtoni kapcsolatait kihasználva 1978-ra több amerikai bankban is részesedést szerzett, s a hatóságoknak csak tíz év múlva sikerült bizonyítaniuk, hogy az ügylet mögött valójában a BCCI állt. Pharaon ezt is megúszta. Bár az FBI 17 évig körözte, 2008-ban az amerikai hadsereg mégis 80 millió dolláros szerződést kötött a tulajdonában álló, pakisztáni központú céggel. A botrányos ügylet mögött a Huffington Post George W. Bush exelnök barátságát sejtette. Részletek a Magyar Nemzetben.
A Jobbik is többet akar tudni
A párt szerint a kormánypárti politikusok részéről “kínos csend övezi”, hogy a miniszterelnök és a kormány közvetlen közelében felbukkant egy szaúdi olajmágnás, Ghaith Pharaon, aki korábban az FBI körözési listáján is szerepelt, és “összefüggésbe hozható egy terrorszervezetek által is használt pénzügyi hálózattal, a havalával.” (A havala a mai napig népszerű pénzátutalási forma az arab világban. A tranzakció szóban történik, látható pénzmozgás nincs, az egész alapja az adott szó – a szerk.)
Gyöngyösi Márton képviselő szerint ez megkérdőjelezi a kormány terrorizmus elleni fellépésének hitelességét és hatékonyságát. A politikus szeretné tudni, miként működik Magyarországon a hírszerzés, ha annak vezetője, Lázár János “állítása szerint még csak nem is hallott Pharaonról, holott annak több kormányközeli üzleti érdekeltsége is van.”
A Jobbik arra is kíváncsi, mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy
a miniszterelnök egyik közeli hozzátartozója is érintett ezekben az üzleti ügyekben. Ezáltal milyen mértékben zsarolható Magyarország miniszterelnöke? Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház ugyancsak a Pharaon nevével fémjelzett, terrorizmust finanszírozó üzleti körökkel bizniszel?”
A Jobbik várja a kormány válaszait mind a Nemzetbiztonsági, mind a Külügyi Bizottságban, mind a Parlament ülésén, abban bízik, egy hét talán elég volt a fideszes politikusoknak a tájékozódáshoz.
