Schiffer András az InfoRádióban azt mondta, minden szakmában az erős érdekérvényesítést tartja célravezetőnek, főleg azért, mert a kormány első intézkedései között szerepelt a hagyományos érdekegyeztetési formák szétverése. Üdvözli azt is, ha a mostani tiltakozások összeérnek.
Mintha felébredt volna a szolidaritás a magyar társadalomban.
Az LMP társelnöke támogatja az utcai megmozdulásokat, szerinte Magyarországon is lehetne általános sztrájk.
Azok az országok, ahol léteznek erős, kemény eszközökkel fellépő szakszervezetek, hosszú távon a bérnövekedés irányába tartanak.
Mint mondta: ez a kormány csak az erőből ért.
Ha Orbán Viktor a munkavállalók és a szakszervezetek erejével találkozik sztrájkok formájában, könnyen lehet, hogy nem tud továbbmenni azon a pályán, aminek a kulcsa, hogy gyakorlatilag rabszolgasorba taszítja a magyar munkavállalókat.
Az LMP a sztrájktörvényt is módosítaná, mivel jelenleg vajmi kevés esélye van annak, hogy egy ellenzéki javaslatból törvény legyen.
De ha az LMP-s kezdeményezést folyamatos, kitartó és bátor állampolgári mozgalmak, illetve szakszervezeti kiállások kísérik, akkor bármi megtörténhet.
Az LMP frakcióvezetője nem tartja szerencsésnek, hogy pártja is része legyen az úgynevezett kockás inges tiltakozásnak, mondván, az ízlésükbe nem fér bele, ha egy ellenzéki párt rátelepül “egy spontán szakmai tiltakozásra”. Ezzel együtt az LMP politikusai is részt vettek és vesznek különböző tiltakozásokban.
A menekültek jól jöttek Orbánnak
Csak közös európai vitákkal oldható meg a menekültválság, ezekben Magyarországnak is részt kellene vennie. Szerinte az elmúlt egy év arról szólt, hogy miközben Magyarországgal szembejött egy globális válság, a kormány a migránskrízis örve alatt megúszta az oktatás és az egészségügy kivéreztetését, a közvagyon és a közpénzek elherdálását, a klientúra és az új oligarchák feltőkésítését.
Schiffer Andrásnak azzal kapcsolatban kétségei vannak, hogy a globális válságokkal képes-e szembeszállni egy olyan ország, amely feléli a tudás- és természeti tőkéjét, és szándékosan alacsonyan tartja az emberek munkajogi védelmét és bérét. Szerinte a rendvédelmi dolgozók között, a közalkalmazotti állományban is legalább egyharmados a dolgozói szegénység, amivel valamit tenni kell.
Hiába fontolgatja a kormány, hogy terrorcselekmények esetén a honvédség kisegítheti a rendőrséget, az állományt is fejleszteni kell.Szerinte 3000 fővel kell fejleszteni az állományt, és a rendvédelmi dolgozók minimális létfeltételeinek biztosítása mellett arról is gondoskodni kell, hogy a rendőri apparátus a minimális technikai feltételekben ne szenvedjen hiányt.
Korábban a Policy Agenda elemezte, milyen konfliktusokkal kerülhet szembe a kormány, ha az elégedetlen társadalmi csoportok (pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások, közlekedési ágazatban dolgozók) egymásra találnak, mivel az alacsony keresetűek széles rétege úgy érzi, nem képes kijönni a havi fizetéséből. A kutatók szerint a magyar nem sztrájkolós, de a kormány eddig több területen olyan politikát folytatott, ami a feszültségeket a „szőnyeg alá söpörte”.
