A Prezi társalapító-vezérigazgatója párbeszédet szeretne. Elmondaná, hogy a melegeknek miért fontos a coming out, a Pride, és az, hogy ne kelljen hazugságban élniük. Meghallgatná azok félelmét, akik nem örülnek annak, hogy Amerikában engedélyezték az azonos neműek házasságkötését. Fontosnak tartja, hogy „megszűnjön a melegeken és a róluk szóló párbeszéden lévő stigma”.
Árvai Péter az interjúban felidézi, hogy édesanyja istenhívő, kisgyerekként ő is sok időt töltött a templomban. A szüleinek nem voltak előítéletei a melegekkel szemben, de abban a közegben mégis sok vívódás után ismerte be magának, hogy nem a nők felé vonzódik.
„Miután felfedeztem magamban a vonzalmakat, évekig minden lefekvés előtt elmondtam a Miatyánkot. Imádkoztam, hogy reggelre, mire felébredek, legyek »normális«. Fogadkoztam, hogy ha ez bekövetkezik, bármit hajlandó vagyok megtenni. Persze nem történt semmi.”
Csalódott volt, nehezen élte meg, hogy az imák nem értek semmit. Az életében az hozta a fordulatot, amikor Stockholmba költözött. „A nyitott közeg és az ottani Pride segített”, hogy annak érezze magát, aki. Egy ideje újra keresi a hitét, nem tagadja meg keresztény gyökereit. A mostani tizenéves „Árvai Pétereknek” szeretne segíteni, hogy nekik ne legyen szenvedés az elfogadás. Emlékeztet rá, a meleg tinédzserek között nyolcszor nagyobb az öngyilkossági kísérletek aránya.
„Nyomós érv, hogy eltüntessük róluk a stigmát. Ahogy a balkezességgel kapcsolatos stigma is eltűnt mára.”
Árvai Péter szerint beszélni kell a félelmekről. Azokéról is, akik az azonos neműek házassága ellen érvelnek, meg azokéról is, akik attól tartanak, kitaszítják őket, ha felfedik, melegek. A 2009-ben Magyarországon létrehozott bejegyzett élettársi kapcsolat nyitás volt feléjük, de megrekedt.
„Ha azt gondoljuk, hogy a melegek nem választják a melegséget, miért kreálunk külön intézményt? Ez maga a megkülönböztetés. Bejegyzett élettársi kapcsolatban nem lehet felvenni a másik nevét, nem lehet örökbe fogadni a másik gyerekét. Ha két leszbikus nő közösen neveli az egyikük gyerekét, és valami történik az anyával, az élettársától elveszik a gyereket.”
Árvai szerint ez a legfontosabb kérdés, hiszen a kutatások szerint a gyerek nemi identitását nem befolyásolja, ha melegek nevelik. Ő sem lett heteró, pedig a szülei azok voltak. Azt látja, hogy „a magyar társadalom LMBTQ kisebbséghez tartozó tagjai szégyellik magukat és félnek. Ez a szégyen- és félelemérzés nem szükségszerű, ezen változtatni kell.”
A Prezi-vezér szerint csak privilegizált szereplők vállalják nyíltan a melegségüket, de a legtöbb ember nincs kivételezett helyzetben, és bár sokat javult a helyzet, még mindig rengeteg a gyűlölet.
„Ha valaki vállalja a melegségét, ma sem az a reakció, hogy együtt örülünk neki, majd közösen kimegyünk a Pride-ra. Megvannak a kordonok, a mély utálatot sugárzó kommentek.”
„Talán furcsán hangzik, de a Pride nagyon jó a heteróknak is. Akik nem ismernek melegeket, itt láthatják, hogy olyanok, mint a többi ember, nem kell félni tőlük.”
Árvai ennek ellenére nem várja, hogy a Pride és a melegek megítélése különlegesen pozitív legyen, hiszen még a leginkább „melegbarát San Franciscóban sem jobb melegnek lenni, mint heterónak”, de – szerinte – az ügy nem maradhat stigmatizált. További részletek a legfrissebb Heti Válaszban.
