Belföld
röszkei előállító (Array)

Nem hoznak egzotikus betegségeket a menekültek

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2015. 06. 29. 16:00

Az viszont komoly gond, hogy nagyon kevés az egészségügyi szakember a menekülttáborokban.

Nagyon kevés az egészségügyi szakember a menekülttáborokban és ők is csak minimális rendelési időben vannak jelen, míg a vizsgálatra és ellátásra várók száma egyre nő – mondta a HVG.hu-nak Szilárd István, aki munkacsoportjával 2007 óta foglalkozik a migráció egészségügyi vonatkozásaival.

A szakember, aki rendszeresen részt vesz a hazai fogadóállomások monitorozásában, elmondta: az elmúlt két évben tízszeresére nőtt a menekültek száma, de ezt egyáltalán nem követte a menekülttáborok egészségügyi személyzetének fejlesztése. A nemzetközi szinten is elismert szakértő ugyanakkor hozzátette: nem kell tartanunk egzotikus betegségek behurcolásától. A hozzánk érkező menekültek ugyanis jóval hosszabb időt töltenek utazással, mint a rettegett betegségek lappangási ideje, nincs alapja annak a közvélekedésnek, hogy „a menekültek behozzák magukkal az ebolát”.

Ebből a szempontból sokkal veszélyesebbek a legálisan érkező turisták, ők akár 12 óra alatt az országba érhetnek egy járvány sújtotta régióból – mondta Szilárd.

Hozzátette: Európa számára jelenthet egészségügyi kockázatot a menekülthelyzet, példaként egy közelmúltbeli berlini kanyarójárványt említett, de az is egy bosnyák kislányhoz volt köthető. Nálunk azonban ez azért sem fordulhat elő, mert a kötelező oltási programnak köszönhetően a lakosság 99 százaléka immunis.

Szilárd István munkacsoportjának egyik fő célkitűzése most az, hogy a bevándorlók egészségügyi helyzetéről átfogó elektronikus adatbázis álljon rendelkezésre a valódi kockázatok felmérése érdekében. A munkacsoport egyik tagja, Marek Erika elmondta: a nyilvántartásba vett migránsok elvileg kötelezően átesnek TBC, HIV, szifilisz és hepatitis B szűrésnek, de az egészségügyi ellátó személyzet túlságosan alacsony létszáma miatt kevés a ténylegesen elvégzett vizsgálatok száma is. A fertőzések aránya körükben azonban nem ijesztően magasabb, mint a magyar lakosság körében.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.