Belföld
Gyros (Array)

Hazudik a plakát: nem veszik el a magyarok munkáját

László Pál
László Pál

újságíró. 2015. 06. 03. 17:16

"Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" szlogennel plakátolja körbe az országot a kormány. Miközben tavaly mindössze 4641 munkavállalási engedélyt adtak ki nem uniós állampolgároknak.

„Ez az állásfoglalás és üzenet úgy fogalmazódott meg, hogy mindenki számára egyértelmű és közérthető legyen, egészen biztosak vagyunk benne, hogy a magyarok érteni fogják, és egészen biztosak vagyunk, hogy az üzenet eljut a sokszor embercsempészek vagy szervezett formában Magyarországra érkező illegális migránsokhoz is, illetve azokhoz az embercsempészekhez, akik az útjaikat szervezik” Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Okosabbak mint egy ötödikes

Igen, magyarul üzenik. És ne gondoljuk, hogy ez merész ötlet. Az ide érkező, munkát vállaló külföldiek eleve jobban képzettek mint mi magyarok. Legalábbis arányaiban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján tavaly 4641 munkavállalói engedélyt adtak ki nem uniós országból érkező embereknek. Mindössze 30 százalékuk az, akik kizárólag az alap képzésben vettek részt. A maradék, majdnem 70 százaléknyi munkavállalási engedélyt kapó nem magyar állampolgárnak minimum érettségije, szakmája, 29 százalékának pedig egyetemi főiskolai végzettsége van. És azt is tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy dolgozni tudjon valaki Magyarországon, legalább minimálisan bírnia kell a magyar nyelvet.

Gyros (Array)
Fotók: MTI / Beliczay László

4641 munkavállaló

A nagyjából 8 milliós felnőtt népességhez viszonyított 4641 kiadott munkavállalási engedély igencsak porszemnek tűnik. De mégis – az Európai Unió 27 tagországa közül – Magyarországon a legrosszabb a bevándorlók megítélése. Sőt, a Tárki legutóbbi felmérése szerint csúcson az idegenellenesség. A dolog azért is furcsa, mert egy átlag magyar alig találkozik más nemzetiségű emberrel. Nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés külföldi él Magyarországon.

Nincsenek is

Magyarországon nem élnek – a nyugati országokhoz hasonló – jelentős bevándorló közösségek. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a külföldi állampolgárok a Magyarországon lakó népesség mindössze 2 százalékát teszik ki. És ráadásul magyar sajátosság, hogy a külföldről jövők jelentős része a szomszédos országokban született. Vagyis határon túli magyar, és sem külsőre, sem megszólalásában, de még a szokásaiban sem különbözik az itt élőktől. Például a 2010-ben Magyarországon élő mintegy 198 000 külföldi állampolgár közül 165 000-en (83%) valamely európai ország állampolgárai voltak, és ugye jelentős részük magyar nemzetiségű.

Nincs pénz, nincs magyar otthon

Magyarországon – az EU többi tagállamához hasonlóan – csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Ez nemcsak a tartózkodási jogosultság megszerzéséhez kell, hanem a megtartásához is: még a letelepedési engedély is visszavonható, ha megszerzésétől számított öt éven belül jelentősen romlanak az itt élő külföldi anyagi körülményei.

Ennek ellenére valóban jönnek a külföldiek. Például a keszthelyi, a lenti, a zalaegerszegi és a szentgróti járásokban 625–650%-os volt a növekedés. Vagyis ennyivel több külföldi van itt, mint 10 évvel korábban. Az ok pofonegyszerű. Tömegesen vesznek itt házakat a német és a holland nyugdíjasok, mert abból a pénzből, amit otthon nyugellátásként kapnak, itt olyan színvonalon és olyan környezetben élhetnek, ami náluk elképzelhetetlen.

Elmentek a fiatalok

Összességében tehát a külföldi munkavállalók problémája nálunk lényegesen kisebb, mint amekkora akár a szomszédos Ausztriában, Németországban, vagy Angliában, ahol egyébként éppen a magyaroktól féltik a munkahelyeket. Nem is alaptalanul. A Tárki adatai szerint az ezredforduló óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező magyar fiatalok aránya, így jelenleg már mintegy harmaduk nem – vagy nem kizárólag – Magyarországon képzeli el a jövőjét, több mint tizedük pedig komolyan tervezi, hogy külföldön dolgozzon és/vagy éljen.

Gyros (Array) 

Népességtudományi Kutatóintézet kutatásában, aminek az adatgyűjtését a Tárki végezte, megnézték azt is, hogy ha a munkavállalás mellett a tanulási terveket is ide sorolják, akkor 2013-ban a rövid távú migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távú migrációt tervezőké pedig 28 százalék volt a 18-39 évesek, vagyis a igazán aktív korúak körében.

De valaki csak jön

A menedékkérők. De az ő számuk sem olyan borzasztó, mint azt az átlag magyar gondolja. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma az ezredforduló után nagyon lecsökkent, és még mindig nagyon kevés menedékkérő érkezik a legtöbb hasonló méretű nyugat-európai országgal összehasonlítva. 2010-ben Magyarországon csupán 2 104 kérelmet nyújtottak be, miközben a hasonló méretű, tízmilliós Belgiumban 19 940-et. Igaz persze, hogy ennél lényegesen többen lépik át a határt. De ők jórészt egy percig sem maradnának. És nem csak azért, mert nem akarják elvenni a magyarok munkáját. Egyszerűen nem vagyunk menekült célország.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint ezért is rossz megoldás, ha a miniszterelnök azzal kampányol, hogy bezáratná a debreceni menekülttábort. Az UNHCR szerint azok közül a migránsok közül, akik idén érkeztek Magyarországra, 14 ezren olyan háborús övezetekből jöttek, mint Szíria, Afganisztán és Irak. Ezek az emberek éppen úgy hagyták el a hazájukat, mint ahogy 200 ezer magyar tette ezt 1956-ban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.