Belföld
Iskolai előadás (Array)

Rengeteg a fiatal magyar analfabéta

Farkas Csilla
Farkas Csilla

szerkesztő. 2015. 05. 16. 16:54

Bár az ezredfordulót követő első évtizedben csökkent, 2010 óta meredeken nő a korai iskolaelhagyók aránya – idézi fel a Központi Statisztikai Hivatal elemzését az mno.hu. Jelenleg a 18–24 évesek 11,8 százalékának csak alapfokú végzettsége van és nem tanul semmit, ezzel az európai uniós rangsor utolsó harmadában, a 21. helyen szerepelünk.

Korábban a témában:

Míg az ezredforduló és 2010 között 13,9 százalékról 10,5 százalékra javult a mutató, 2011-ben újra 11,2 százalékra emelkedett az érték, majd tovább romlott, folyamatosan távolodva az uniós céltól.

A nemek között is jelentős különbség van a leszakadók arányában: a nők között hosszú évek óta kevesebb a korai iskolaelhagyó, mint a férfiaknál. 2013-ban a férfiak között a leszakadók aránya 12,5, a nőknél pedig 11,4, százalék. A régiókat vizsgálva 2013-ban a korai iskolaelhagyók aránya Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 7,6 százalékos. Ez 2,4 százalékponttal jobb volt, mint az unió által kívánt célérték (10 százalék). A Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön az országos átlagnál szintén kedvezőbb volt a helyzet, de így is elmaradt az uniós célértéktől. A korai iskolaelhagyók aránya Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (19 százalék), de 15 százalék feletti a leszakadók aránya a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is.

A KSH szerint az iskolaelhagyók számának kedvezőtlen alakulása több okra vezethető vissza, részben a családok kedvezőtlen anyagi helyzetére, a szülők tartós munkanélküliségére, de többek között az iskolarendszer területi hiányosságaira és a tudás értékének csökkenésére is. Az arányszám növekedésének ugyanakkor köze lehet ahhoz is, hogy 2012 őszétől a kormány 18 évesről 16 éves korra szállította le a tankötelezettség korhatárát, így a középiskolákból, szakiskolákból könnyebbé vált a lemorzsolódás.

A korai iskolaelhagyók arányának növekedésével párhuzamosan nőtt a rosszul olvasó tanulók aránya is az utóbbi néhány évben. 2009-ről 2012-re majdnem 20 százalékra emelkedett a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. A két nem között óriási az eltérés: a fiúk 27, a lányok 13 százaléka nem érte el a 2. szintet, ami azt jelenti, hogy a 15 éves fiúk több mint negyede, míg a lányok nyolcada gyakorlatilag funkcionális analfabéta. Ebben a rangsorban Magyarország a 18. helyen szerepel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Celje, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselője (b) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.