Belföld
hajléktalanok (hajléktalanok)

„Fel kell találnom magam, különben nem élnék”

Erdőlakó hajléktalanokat költöztetnek lakásokba civil aktivisták az önkormányzat segítségével Kispesten. Az elképzelés megvalósíthatóságát jelzi, hogy a fővárosban pár helyen működik hasonló program.

Fémkerítéssel körülvett, szemetes erdősáv a város szélén. Nyitva álló kapun át és egy kitaposott ösvényen jutunk be a fák közé. A XIX. kerületben vagyunk, nem messze a 3-as metró végállomásától, illetve a pár éve átadott KÖKI Termináltól. Még azt sem mondhatjuk, hogy körülményes volt kijutni ide, hiszen a Határ út is itt van néhány percnyire. A terület mégis elzárt, különálló, olyan érzést kelt, mintha a város peremén lennénk. Ez az úgynevezett servúdi erdő Kispesten, a Vak Bottyán utca és a Ferihegyi repülőtérre vezető út által közrefogott részen. Egy facsoport által körülvett területen hét összeeszkábált kunyhó áll, hajléktalanok lakóhelyei. Füstszag, türelmetlenül ugató kutyák, szétszórt limlomok, kacatok és szemét. Itt ez a mindennapi élet kerete, velejárója.

hajléktalanok (hajléktalanok)Fotó: Berecz Valter

A kunyhókban most kilenc hajléktalan lakik,

egy régóta együtt élő kis csoport, vagy ahogy „vezetőjük”, Csorba János nevezi őket, a csipet csapat. 2011 óta laknak itt, és elképzelhető, hogy nem maradhatnak tovább, mert két közeli lakó feljelentése nyomán megbírságolta és távozásra szólította fel őket a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Hatósága. A hivatallal A Város Mindenkié (AVM) aktivistáinak segítségével most folyik az egyezkedés. A hajléktalanoknak egyébként fejenként százezres bírságot kellene fizetniük.

A kalyibákból érdeklődő férfiak és nők jönnek elő megjelenésünkre. Ha minden jól megy, belátható időn belül lakáshoz juthatnak. Pont az erdőből történő „kilakoltatás” veszélye miatt keresték meg ugyanis az AVM aktivistái Gajda Péter kerületi MSZP-s polgármestert, hogy segítsen a hajléktalanok lakhatási gondjainak megoldásában. Az önkormányzattal abban állapodtak meg, hogy a kerület vezetése két, felújítandó szociális bérlakást ajánl fel a kunyhólakóknak.

Csorba János azt mondja, gyökeresen megváltozna az életük, ha lakásba költözhetnének. „Ezer százalék, hogy könnyebben lehetne munkát találni. Mert a munkaközvetítő telefonon fűt-fát ígér, de ha személyesen odamegyünk, valahogy mégsem akad munka. Meg aztán nem mindegy az ember bőre színe sem, az igazat megvallva” – meséli a hajléktalancsoport „feje”. Panaszkodik ő is, a többiek is: a hatóság döntése alapján nemcsak a területet kell elhagyniuk, de a kunyhókat is fel kellene számolniuk. „Ki a mennykű bontja le?” – kérdezi felháborodva egyikük.

A servúdi erdő hajléktalanjai alkalmi munkákból élnek, évekkel ezelőtt jó néhányan a 4-es metró építésén dolgoztak. „Hol is voltunk? Mi ott Kelenföldön, ti meg a Kálvin téren, azt egy idő után együtt is dolgoztunk” – emlékezik vissza Csorba János. „Majd’ mindegyik állomáson dolgoztunk, csak azon nem…, hogy is hívják? A kurvák tere, nem jut eszembe” – de nem is szükséges mert mi is, meg a többiek is értik, hogy a Rákóczi téri metróállomásról van szó.

hajléktalanok (hajléktalanok)

Amikor az erdőbeli életről

kérdezzük a kunyhólakókat, az egyik férfi ingerülten kezd magyarázni. „Az Orbánnak háromszázmilliárdja van…” – de folytatni már nem tudja, mert Csorba János közbeszól: „Hagyjad, ez most nem ide tartozik!” A hétköznapok alkalmi munkákkal, ha az nincs, vas- és hulladékgyűjtéssel telnek. Ha van pénz, vásárolnak élelmiszert, ha nincs, „akkor marad a szemetes, ott is talál valamit az ember. Nem szégyellem, megmondom őszintén” – mondja Csorba János, aki a többiekkel együtt nagyon bízik az önkormányzat ígéretében. „Van itt megoldás, csak az embernek fel kell találnia magát, különben már nem élnénk” – magyarázza.

hajléktalanok (hajléktalanok)

Az AVM is azt reméli, hamarosan költözhet az első néhány hajléktalan

a felajánlott szociális bérlakások valamelyikébe. A nap folyamán az aktivisták és az önkormányzat illetékesei két lakást néztek meg a közeli Attila utcában; egy megfelelne a célra, a másikról még egyeztetni kell. „A kunyhólakók maguk döntik el, kik költöznek első körben” – mondta megkeresésünkre Udvarhelyi Tessza, az AVM aktivistája. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy mindez azért valamilyen mértékben kockázatos. A servúdi erdő kunyhólakói jól összeszokott, egységes közösséget alkotnak. Elfogadják Csorba János vezető szerepét, hallgatnak rá. Éppen ezért nem tudható, mi lesz a most együtt lakók sorsa, ha néhányan beköltöznek a lakások valamelyikébe, illetve megmarad-e a csoport egysége, nem vezetnek-e konfliktusokhoz az elköltözéssel és az erdőben maradással járó helyzetek.

hajléktalanok (hajléktalanok)

Mintaprojektet szeretnénk csinálni Kispesten

 – mondta lapunknak Varga Attila, a kerületi önkormányzat szociális és lakásügyi bizottságának PM-es elnöke, aki egyben a hajléktalanok lakáshoz jutásával foglalkozó munkacsoportot is vezeti. Az önkormányzat igyekszik olyan bérlakásokat kijelölni, amelyek műszakilag megfelelnek erre a célra, illetve a szükséges felújítás után birtokba vehetők. A két megtekintett lakás mellett szó van egy harmadikról, amiről várhatóan húsvét után egyeztetnek a civilekkel.

A kerület vállalja a kijelölt lakásokban nélkülözhetetlen szakmunkák elvégzését – elsődleges szempont, hogy az ingatlanban legyen víz, gáz, villany, az olyan munkákat, mint a festés, burkolás és hasonlók, a civilek végzik saját forrásból, vagy támogatásokból.

Varga Attila azt mondta, az önkormányzat mindenképpen szeretné folytatni a programot, ehhez azonban elengedhetetlen a bérlakások helyzetének felmérése. Kispesten 804 bérlakás van, ezek között jó pár felújításra szoruló akad. „A kerületi vezetés, így Gajda Péter, illetve Vinczek György alpolgármester elkötelezett a projekt mellett” – hangsúlyozta Varga Attila.

hajléktalanok (hajléktalanok)

Budapest más kerületeiben is folyik hajléktalanok szociális bérlakásokba költöztetése.

Kőbányán tavaly szintén erdőlakó hajléktalanoknak utaltak ki lakást, idén két újabb, utcán élő pár költözik szociális bérlakásba. Volt példa hasonló kezdeményezésre Újpesten és a XXII. kerületben. Udvarhelyi Tessza elmondta, az AVM valamennyi fővárosi kerület vezetését megkereste ezzel kapcsolatban, így nem kizárt, hogy újabb városrészekben költöztethetnek hajléktalanokat emberibb körülmények közé. Ráadásul mindez az önkormányzatoknak nem is jár horribilis költséggel: a kijelölt ingatlanok felújításának egy részét a civilek vállalják adományokból, pályázati pénzekből, a munkálatokat pedig önkéntesek végzik profi szakemberek, építésvezetők irányításával.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.