Belföld

Ha Orbán perel, Simicska röhög a markába

Simicska-Lajos(210x140).jpg (Simicska Lajos)
Simicska-Lajos(210x140).jpg (Simicska Lajos)

Csatázz úgy, hogy ha veszítesz, akkor is nyerj! Csatázz úgy, hogy ha nem is nyersz, a másik veszítsen nagyobbat! Tanuljon Simicska Lajos médiazsonglőrtől!

Hogyan vádoljunk meg úgy egy miniszterelnököt, hogy annak jó eséllyel ne legyenek jogi következményei? Fogalmazzunk úgy, hogy valódi kijelentéseket ne tegyünk, azonban (“Már nem tudom mit gondoljak.” vagy “Nem tudom már, kiről mit gondoljak.”), mindenképpen meg tudjon védeni minket, ergo inkább sugalmazzunk.

Vagy válasszunk olyasvalakit, akinek ilyen vagy olyan megfontolásból nem éri meg bíróságra rohangálni és inkább érdeke az ügy eltussolása, mint a médiacirkusz csúcsrajáratása. Simicska Lajos a Mandineren megjelent patikamérlegen porciózott interjújában valószínűsíthetően eme duplán megerősített védelmi rendszerrel ment neki Orbán Viktornak. Szinte semmit sem kijelentve, azonban egy ország kisagyába csembészve: mi van, ha tényleg.

Ügyesen válassz terepet

De mi is történt? Az ország egyik leggazdagabb embere, a Fidesz születésénél bábáskodó, annak pénzügyi alapjait megteremtő Simicska Lajos, aki sokáig Orbán Viktor közeli barátjaként élt a köztudatban – vagy háttérbe húzódása miatt nem is volt a köztudatban – egy interjúban azt állította: Orbán Viktor bevallotta neki, hogy jelentenie kell róla. Simicska azt mondja: 22 évesen látta a róla készült aktákat, amelyeknek azóta nyomuk veszett. De van még egy hely, ahol meglehetnek: Moszkva. Amennyiben ez így van, Orbán Viktor zsarolhatóvá válik.

Bár a vállalkozó kiterjedt médiabirodalom ura, mégis a mérsékelt jobboldali portálként számon tartott Mandinernek adott interjút. Persze némi kapocs azért van a saját uradalmához: a beszélgetést jegyző Stumpf András decemberi átigazolásáig a Simicska-érdekeltség Heti Válasz egyik legfelkapottabb újságírója volt.

Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint egyáltalán nem tett volna jót Simicska mondandójának, ha a papírforma szerint saját birtokán engedi ki a szellemet a palackból. “Egy idegen szerkesztőség feltesz, feltehet kellemetlen kérdéseket is” – mondja -, tehát hitelesebb. „Ha Simicska immár átgondoltan harcol, könnyen lehetséges, hogy a témában a figyelem fenntartása a célja, és nem lőtte el az összes patronját.”

És mivel lehetne jobban tematizálni a közbeszédet, mint egy már sokaknak ismerősen csengő, mostanáig kvázi pletykaként kezelt történelmi legendával Orbán Viktor esetleges ügynökmúltjáról? Beszervezték volna a fiatal és lánglelkű Orbán Viktort, aki saját maga utasította ki az országból az oroszokat?

Hetedszerre sem

Schiffer András, az LMP elnöke az interjú megjelenése után Facebook-oldalán azt írta: ha Orbán tisztázni szeretné magát Simicska vádjai alól, annak csak egyetlen módja van: „Ha a fideszesek kedden szépen -hat sikertelen próbálkozás után – végre tárgysorozatba veszik az aktanyilvánossági törvényjavaslatomat, továbbá azt a határozati javaslatomat is, amely alapján Orbán Viktor bátran megkérhetné Vlagyimir Putyint, hadd tekintsünk már bele az NKVD/ KGB 1944-91. között keletkezett magyar vonatkozású irataiba. Ha nincsen takargatnivalójuk, most megteszik.” A javaslatot a testület elutasította.

Évtizedek munkáját és hitét tenné zárójelbe, ha lenne bizonyíték. Sőt, az üzletember szerint Magyaroszág miniszterelnöke nem autonóm, idegen ország zsarolhatja. De Simicska nem tett le semmilyen bizonyítékot az asztalra. Mit tehet, akit ilyen súlyos vádak érnek?

Sarokbaszorítás, ahogy a nagyok csinálják

A médiaszociológus szerint ilyen esetben a megtámadott félnek meg kell előznie Simicskát, vagyis ami a vállalkozó kezében lehet, azt neki kell előbb nyilvánossá tenni, vagy apropó adódik, hogy olyan törvényeket alkosson a parlament, melyben fokozzák az ügynökmúlttal rendelkezők megismerhetőségét és végül terelheti az ügyet peres útra is. Mindegyik lépés rejt magában kockázatot.

Zsolt Péter szerint Orbán Viktor egy esetleges jogi hercehurcával nemhogy nem fogná ki a szelet Simicska vitorlájából, éppen felerősítené azt.

“Még az is meglehet, hogy éppen egy hangos pereskedés Simicska célja. Egy pert meg lehet írni, be lehet róla számolni, az esetleges kimenetelről, következményekről polemizálhat a média. Orbán ezzel többet ártana, mint használna magának”

– állítja a médiaszociológus, aki szinte biztos benne, hogy Simicska legújabb megszólalásai előtt kikérte jogászai véleményét: hogyan és meddig mehet el.

Simicska Lajos Fotó: MTI

Dr. Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense is ezt valószínűsíti. “a legsúlyosabb vádakat egyszerűen ki sem mondta. Simicska állítása szerint Orbán közölte vele, hogy jelentenie kell róla, de Simicska arról egy szót sem szól, hogy ez valóban bekövetkezett-e. Csak sejtet, és ez persze éppen elég ahhoz, hogy mindenki értse, amit kell” – állítja a médiajogász, aki szerint ha Orbán perelne is, nem sok mindenbe kapaszkodhatna bele: egy rágalmazási ügyhöz ugyanis tényállításra van szükség. Ha perre kerülne sor, végső soron egy harminc évvel ezelőtti beszélgetés megtörténtét kellene bizonyítani, és Orbán legfeljebb annyit nyerhetne, hogy a bíróság kimondaná, nem bizonyított, hogy a beszélgetés megtörtént. Minden más sejtetés továbbra is a levegőben maradna.

Márpedig nem is igazán Simicska mond kemény dolgokat az interjúban, az újságíró igencsak meredek feltételezéseit kommentálja úgy, hogy valójában se a-t, se b-t nem mond.

A rendszerváltáskor sok akta eltűnt.

Budapesten, igen. Van azonban egy másik város, ahol minden meglehet.

Moszkva?

Pontosan.

Arra céloz, hogy ott megvannak a mai miniszterelnök egykori jelentései, s ezzel zsarolhatja őt Putyin?

Ha ezek meglennének és napvilágra kerülnének, az mindent borítana itthon. Ez biztos. Én meg – az elmúlt egy év történései után – nem tudom már, kiről mit gondoljak.
forrás: mandiner.hu

Ha, ha és ha. Itt tényállítás nincsen. A fülünket megütő szavak a cikk szerint – Moszkva, zsarolás, Putyin – az interjút jegyző Stumpf András szájából hangozhattak el. “Simicska gyakorlatilag nem adott választ a kérdésre, az újságíró pedig hagyta kibontakozni őt az anekdotákkal, nem kérdezett vissza” – mondja Polyák Gábor, aki úgy látja: a jelenlegi eset Simicska teljes kommunikációs statégiáját bemutatja: bizonyos időközönként sziklákat dob a vízbe – ahogyan ebben a beszélgetésben is be-be dobott érdekes témákat -, aztán hallgat.

“Elég jól ismerheti ezt a közeget és pontosan tudja: a hatás eléréséhez bizonyíték sem kell” – állítja a médiajogász, aki egyetért Zsolt Péterrel abban, hogy egy esetleges rágalmazási per nem áll Orbán érdekében, még akkor sem, ha ebben az esetben Simicskának kellene bizonyítania igazát. “Egy ilyen per rengeteg nagyon hangos kérdést vetne fel az ügynökakták kérdésével kapcsolatban.”

Zsolt Péter szerint Simicska ügynökvádja legalább annyira szól a magyar társadalomról, mint a hatalomról. Felvetődik a kérdés, hogy fatalisták vagyunk-e, hasonlóan az oroszokhoz, akik szinte bármit elnéznek elitjüknek, vagy kikényszerítjük az igazságot, elvárjuk a tisztázást? Mi a fontos, hogyan viszonyulunk a feltáratlan múlthoz, aminek kimondása ezrekre ragasztaná az ügynök-stigmát? Az elkövetkező hetekben kiderül.

Orbán Viktor a Hír24 riporterének az Országház folyosóján nyilatkozott a pengeéles helyzetről. Itt megnézheti, mennyire zökkentette ki Simicska kellemetlen visszaemlékezése.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik