A testület keddi ülésén az előterjesztő Schiffer András (LMP) azt képviselte, a parlamentnek meg kellene vizsgálnia, hogy az adóhatóság 2007 óta történt szervezeten belüli és személyi változásai voltak-e hatással az áfacsalásokra, lehetővé tették vagy kizárták azokat.
Nincs mérlegelési jog
A fideszes Vas Imre ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésről szóló törvény értelmében nem hozható létre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatáskörébe tartozó ügyben vizsgálóbizottság. A bizottság tárgyköre az adóhatóság bevételszerző és adóztatási tevékenységére vonatkozna, így az igazságügyi bizottságnak nincs mérlegelési joga – jelentette ki.
Frakciótársa, Papcsák Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetett bűncselekmények a bűnügyi hatóságok hatáskörébe tartoznak.
Az MSZP-s Bárándy Gergely azt hangoztatta: nem gondolja, hogy az ezermilliárdos károkozás az ÁSZ hatáskörébe tartozik. Azt kérte: vallják be a kormánypárti képviselők, hogy nem kívánnak foglalkozni a kérdéssel.
A bizottság végül 4 igen és 7 nem szavazattal utasította el a tárgysorozatba vételt.
Nemet mondtak az átvilágításra is
Schiffer András a bizottsági ülést követően újságíróknak úgy értékelt, a Fidesznek titkolnivalója van a láncolatos áfacsalás-sorozattal kapcsolatban. Az LMP a plenáris ülés döntését kéri a tárgysorozatba vételről.
Az ellenzéki politikus sérelmezte, hogy a testület elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló indítványának, valamint a lusztrációs törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét is.
