A filmrészleten György Péter esztéta faggatta Orbán Viktort, mi lett a liberális Fidesszel, miként lett részesévé az állami vagyon elherdálásának, mi is történt a székházzal. Orbán a nyilvános vita után a Fekete Doboz riporterének azt mondta, nem viseli el, ha olyan morális helyzetbe hozzák, hogy például arra a kérdésre kell felelnie, igaz-e, hogy lopni jár a boltba. “Nem hiszem, hogy paranoid vagyok, de vannak helyzetek, amiket nem viselek el” – mondja a jelenlegi kormányfő a felvételen.
Farkasházy Tivadar úgy emlékszik, nem politikai beállítottság alapján hívta meg a csaknem 400 vendéget, próbált minél több eltérő gondolkodású embert összehozni. A házigazda úgy gondolja, részben ő is felelőse a György Péter és Orbán Viktor közötti nézeteltérésnek, az esztéta kemény szavakkal kérte számon a székházügyet, „amire talán nem ez lett volna a legmegfelelőbb alkalom”, egyéni akciójáról pedig vele nem egyeztetett. Havas Henrik, a beszélgetés akkori moderátora úgy emlékszik, a számonkérés után Orbán megsértődött, ez a nap hátralévő részében is látszott rajta. A műsorvezető szerint a szárszói eset hozzájárulhatott Orbán és a balliberális véleményformálók viszonyának megromlásához.
Fodor Gábor szerint „Szárszó” volt az utolsó csepp Orbán Viktor poharában, hiszen már korábban is volt több konfliktushelyzet, amely miatt a Fidesz vezetője úgy dönthetett, szakít a liberális értelmiségiekkel, akikkel amúgy is elég komplexusos viszonya volt, „néhány év alatt több tucat, nem teljesen alaptalan, de apró sértés érte Viktort”. Szerinte György Péter felszólalása jogos kérdéseket feszegetett, de nyilvános megszégyenítésnek, tetemre hívásnak tűnt. Bár ekkor már komoly feszültség volt kettejük között, Orbán és Fodor együtt utaztak le Balatonszárszóra, illetve vissza Budapestre. Fodor úgy emlékszik, Orbán visszafelé végig dühös volt, azt magyarázta, hogy ez az értelmiség kezelhetetlen, csak az önös érdekeik vezérlik, és a Fidesz ellenségei. „Már ekkor jellemző volt, hogy a személyét ért kritikát azonosította a Fidesz egészét ért kritikával. Jelenleg ez a helyzetértékelés úgy néz ki, hogy aki őt bírálja, az a magyar nemzetet bírálja” – tette hozzá a liberális politikus. Fodor Gábor azt mondta, hogy még ők, a Fidesz vezetői sem tudták, „milyen paktum állt a Fidesz-MDF székházügy mögött, ami Simicska Lajos első látványos húzása volt, a simicskizmus iskolapéldája. György Péter felvetése nem volt jogalap nélküli”, tette hozzá Fodor. Az atv.hu kereste György Pétert is, de az esztéta több évtized után nem akarta értékelni a Balatonszárszón történteket.
Mint korábban megírtuk, a Fidesz 1993 tavaszán elérte népszerűsége csúcspontját, aztán lejtőre került. A pártot választók körében népszerűsége 40,5 százalékról 25,5 százalékra csökkent. „… a Fidesztől elpártoló szavazók az MSZP-hez mennek” – állapította meg Orbán Viktor (Tallózó, 1993. december 17.). A Fidesz ’94-ben – sokak szerint – az MDF-fel közös székházügy miatt bukott meg, az ugyanis leleplezte a Fidesz és a kormánypártok titkos kapcsolatait. Ennek pedig előzménye 1993, amikor a debreceni kongresszus után megkezdődik a „fodoristák” kiszorítása. Érdekes még 1993. azért is, mert Rockenbauer Zoltán brutális törekvésnek nevezi, hogy a kormány “megpróbálja saját szócsövévé csúfítani a közszolgálati médiumokat, vitathatatlanul visszatetszést kelt mértékadó külföldi körökben, és csappantja a magyar alkotmányosságba vetett bizalmat”. (Beszélő, 1993. január 9.)
