A Margit híd felújításakor a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) 1,2 milliárd forintról “általános tételként” számolt el a Fővárosi Önkormányzat felé – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogján. Az Alkotmánybíróság szerint a cégeknek nem kell számot adniuk arról, pontosan mit is takar a homályos megnevezés.
Tenczer Gábor, az index újságírója 2010-ben közérdekű adatigénylésben kérte ki a híd felújításának részletes pénzügyi adatait, azonban csak negyedéves számlákat kapott. Az egyik ilyen elszámolásban szerepelt az 1,2 milliárdos tétel, mint általános költség. Az önkormányzat akkor azt mondta: ennél pontosabb információk nincsenek birtokukban, mivel a kivitelezővel fixdíjas szerződést kötöttek.
Bírósági kanossza
Az újságíró ezt követően fordult a kivitelező konzorciumhoz a szállítóknak és alvállalkozóknak kifizetett összegekért, de az nem teljesítette az adatigénylést. Az ügyből 2010 októberében per lett, amelyben a TASZ képviselte az újságírót.
2012 márciusában a Kúria kimondta: a konzorciumnak nem kell nyilvánosságra hoznia azt, hogy milyen alvállalkozóknak milyen tevékenységére fizette ki az önkormányzattól kapott milliárdos tételt. A TASZ 2012 márciusában az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület most döntött: annak ellenére nem semmisítette meg a Kúria döntését, hogy állásfoglalásuk szerint sérült a közérdekű adatok megismerésének az Alaptörvényben is biztosított joga, az információszabadság elve és az Alaptörvény is.
Az AB indoklása szerint ha ma kérné ki valaki ezeket az adatokat a cégektől, akkor – egy azóta történt jogszabályváltozás alapján – már nem lehetne megtagadni az adatigénylés teljesítését. Mivel pedig a jogalkotó már rendezte az alaptörvényt sértő jogi anomáliát, az AB nem érezte szükségét, hogy az információ megismerésétől megfosztott újságíró konkrét ügyben történt alapjogi sérelmét orvosolja – fogalmaz a szervezet. Hozzáteszik: az AB „cinikusan” azt tanácsolta nekik, adjanak be újra adatigénylést. A TASZ hozzáteszi: öt év pereskedés után arra számítanak, hogy ha most ismét közérdekű adatigényléssel fordulnak az illetékesekhez, további öt év múlva számíthatnak döntésre.
