Belföld

Agancsvadászok a Pilisben

Az illegális agancsgyűjtők néha végkimerülésig hajszolják a fejdíszüket most cserélő szarvasokat.

Március végéig, április elejéig a szarvasbikák megszabadulnak tavalyi fejdíszüktől, hogy azonnal megkezdhessék a még szebb, még nagyobb agancsok növesztését. Az új agancs naponta több mint két centit képes nőni, vagyis nyár végére megint teljes díszben pompáznak a hímek. Ez a természeti csoda, az agancsok elhullatása a vadgazdálkodók legfontosabb információforrása, mert pontos képet ad a szarvasállomány létszámáról, állapotáról, erőnlétéről, koráról.

Gagyi díszek készülnek az agancsokból

Csak akkor kapnak azonban megbízható információkat, ha hozzáférnek az elhullatott fejdíszekhez. Ezt akadályozzák meg az agancsgyűjtők, akik kilónkénti áron a feketepiacon adják el a trófeákat, hogy amatőr faragók díszeket készítsenek belőlük. A gyűjtés és továbbadás orgazdaság – hívja fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő Zrt. hiszen a fejdíszek begyűjtése mindenhol a térségben vadászati joggal rendelkezők joga.

A megriadt vad balesetet okozhat

Az erdőgazdaság anyagi káránál is nagyobb lehet a baj, ha az illegális gyűjtögetők megzavarják a vadak pihenését, mert a tél végére legyengült állatok a kimerítő meneküléstől gyakran megbetegszenek, a gyengébb példányok el is pusztulhatnak. A fejvesztve rohanó vadak pedig könnyen kiszaladhatnak az országútra, ahol balesetet is okozhatnak.  Ezért figyelmeztetik az erdészek az agancsgyűjtőket, hogy veszélyes dolgot művelnek, de még a kirándulókat is arra kérik, hogy ne térjenek le ilyenkor a kijelölt ösvényekről, hagyják a szarvasokat megerősödni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik