Belföld

A Hír TV nem szopik, nem szopat

Háttérember vall a Médiapiac friss számában.

Beszédes interjút közöl a Hír TV hírigazgatójával a Médiapiac friss száma. A cikkből kiderül, hogy a jobboldali médium nem törekszik objektivitásra, vezetője úgy tartja korrektnek, „mondjuk meg, ki melyik pályán focizik, melyik csapatot erősíti, hogy legyen választása a nézőnek”. Szikszai Péter szerint a jobbos sajtónak nincs ideje azzal „bíbelődni”, hogy a „saját oldala” miben hibázott. A fideszes médiabirodalmak kiépülését pedig annyival intézi el a hírigazgató, hogy „most kezd helyrebillenni” a médiaegyensúly.

A címünkben jelzett szopni és/vagy szopatni poént nem lőjük le, tessék beleolvasni az általunk kiválasztott szakaszokba, s aztán, ha tetszik, átkattintani a teljes interjúra.

“A The New York Times publicistája az elnökkel szemben is rendkívül kritikus. Ettől objektív, ettől hiteles. Ezáltal vannak olvasói, előfizetői. Nálunk ez szinte elképzelhetetlen.

Ha az egyik oldal nem hallgatna el ügyeket, nálunk is más világ lenne.

Melyik oldal hallgat el?

Kattintson  sorozat korábbi részeire is!

A szikszis cikk szerzője, Lampé Ágnes több interjút is készített a lapba magyar sajtógurukkal.

Testvérünk, a Hír 24 híradó főszerkesztője, Siklós András januárban beszélt arról neki, hogy nem akar üzenőfüzet lenni.

A Story és a Best első embere, Ómolnár Miklós még ősszel elemezte vele a nyomtatott sajtó esetét a lóval és a teknősbékával.

Az átlátszós oknyomozó, Bodoky Tamás pedig még a nyáron árulta el, kiszerkesztené-e akár Csányi Sándor is.

A balliberális. Ezért mi rendre az ő torzításainak helyreállításával foglalkozunk, és nincs időnk azon bíbelődni, hogy a saját oldalunk mit hibázott. Az ördögi körből csak akkor léphetnénk ki, ha kölcsönösen betartanánk az alapvető szabályokat, és nem lenne elhallgatás, torzítás. (…) A magyar sajtó szinte összes problémája visszavezethető a rendszerváltás utáni baloldali médiatúlsúlyra.

A HírTV-t 2002-ben azzal a céllal alapították, hogy ellensúlyozza a „baloldali médiatúlsúlyt”. Orbán Viktor azt ajánlotta Medgyessy Péter miniszterelnöknek: módosítsák a médiatörvényt, legyen két közszolgálati csatorna, egy az ellenzéknek, egy a kormánynak. Medgyessy azt válaszolta: akinek tévé kell, vegyen magának.

Valóban ekkor kezdődött az a folyamat, melynek során a jobboldal a vele szimpatizáló vállalkozók segítségével megteremtette a maga médiumait. Égető szükség volt rá.

(…)

A HírTV indulása szimbolikus, hiszen az életre hívásával a „második nyilvánosság” jegyében hivatalosan is deklarálták: vagytok ti, és vagyunk mi.

Szerintem ezt épp Medgyessy Péter deklarálta az említett nyilatkozattal. Annak idején sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi médiumok nem adtak kellő teret a jobboldali politikusoknak és a konzervatív értékrendnek. Nem volt médiaegyensúly.

És most?

Most kezd helyrebillenni.

Kezd?

Sokat javult a helyzet, de amíg az országos kereskedelmi televíziók külföldi tulajdonosai a jelenlegi kormány ellenségei, addig nincs értelme egyensúlyról beszélni.

Most vették meg a TV2-t.

Erről csak pletykát hallani. De hogy az eredeti kérdésére válaszoljak: emlékezetes, hogy az új médiatörvény körüli botrány idején a kereskedelmi médiumok sorra gyártották a médiatörvény-ellenes anyagokat, a külföldi tulajdonos erre presszionálta őket. Vagy nemrég a Sanoma magyarországi vezérigazgatójának érdekeit sértette a kormány néhány terve, erre létrehozta a Hír24 híradót.

Inkább pénzt akarnak keresni, kevés, de alaposan feldogozott hírrel. Oknyomozással önök is próbálkoztak, de mindig csak a balosoknak meg a liberálisoknak mentek, mennek neki.

A híradó drága műfaj, ha pénzt akarnának keresni, kifizetődőbb lenne Bud Spencer-filmet vetíteniük. Ami pedig az oknyomozásunkat illeti, a Célpont című műsorunk riportjai többek voltak próbálkozásoknál. A fénykorunk azonban tényleg az „elmúltnyolcévben” volt, amit az is segített, hogy annak idején volt Zuschlag-, Hunvald- és Hagyó-ügy. Ráadásul a kormányváltás óta eleve kevesebb érdekes információ landol nálunk, mondván, „ezek úgysem csinálják meg”.


Mikrofon Fotó: MTI

Ha azzal kopogna be valaki önhöz, hogy itt egy dossziényi durván kompromittáló adat valamelyik kormánytagról, utánamennének az ügynek?

Volt már fideszes politikusról szóló kritikus anyagunk, de a nézőink nem nagyon szerették, ráadásul ebben a stigmatizált médiavilágban sokkal nagyobb politikai súlya és jelentése volna annak, ha a HírTV leplezne le egy kormánytagot, mintha a másik oldal tenné. Nem nálunk kopogtatnak tehát.

Nem tudom, mi minősül másik oldalnak, de például az Átlátszó számos komoly ügyet felgöngyölített: az MTVA milliárdos külsős beszállítói szerződéseit, valamint trafik- és földügyet, sőt Horváth András NAV-os feltárását is támogatta.

Nem venném el a kenyerüket. Ma nincsenek olyan nagy ügyek, mint annak idején a nokiásdoboz-sztori.

Az MTVA ügyei nem férnének el egyetlen nokiás dobozban.

Bírósági ügy még sincs belőlük.

(…)

Mindenki megfordul a HírTV-ben?

Nem rajtunk múlik, hogy nem. A DK-sok nem jönnek be, a Gyurcsány-érában is mindössze két miniszter fogadta el a meghívásunkat. A baloldali politikusoknak bőven vannak előítéleteik és kirekesztő szándékaik. Nem csoda, hiszen még a Nap-keltében szocializálódtak. Az a műsor volt a média ősbűne.

Miért?

Fábrynak van erre egy jó mondása, de inkább nem idézném. („A Nap-kelte az a műsor volt, amelyben vagy szoptak, vagy szopattak” – a szerk.)

Most a Ma Reggelről mondják ugyanezt.

A Ma Reggelnek azért mégsem egy jobboldali Gyárfás Tamás a producere.

(…)

Hogyan alakul a nézettségük?

Katasztrófahelyzetekben magas, egyébként meg a politikai klíma alakítja, így természetesen nem néznek bennünket annyian, mint 2010 előtt. De most is 15.-ek vagyunk 96 csatornából, ami egy hírtelevíziótól elég jó teljesítmény.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik