Belföld

Levéltári Napok, a kutatás jegyében

Csapucha Adrienn
Csapucha Adrienn

2013. 10. 17. 17:32

A XVI. Győri és a II. Kisalföldi Levéltári Napokon a különböző intézmények munkatársai számolnak be tudományos kutatásaikról.

2013-ban 7 intézmény – köztük a városi-, a megyei-, a soproni-, az egyházmegyei levéltár, a Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény, a közjegyzői kamara győri kirendeltsége valamint a Széchenyi István Egyetem – fogott össze, hogy idén az eddigieknél még sikeresebb legyen a levéltári nap Győrben, mely ezúttal két napos előadássorozattal várja az érdeklődőket.

Csütörtökön Simon Róbert Balázs alpolgármester nyitotta meg a rendezvényt a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum főépületében, az Esterházy-palotában. „Október 17-én és 18-án az intézmények munkatársai számolnak be legfrissebb kutatási eredményeikről, ez ugyanis az elsődleges színtere munkájuk megismertetésének. Kizárólag a legfrissebb tanulmányokat prezentálhatják a szakemberek, mindezt közérthetően, hogy mindenki számára izgalmas legyen a bemutató” – árulta el a Győr24-nek Néma Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár Győri Levéltárának igazgatója.

Az első napon a vármegyei statutumok, a győri reformkori társadalomtörténet, az 1873-as kolerajárvány került előtérbe, de a rendezvényre látogatók átfogó információkat kaphattak a Győri Polgári Lövészegylet történetéről, a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tiltásáról, sőt a 19-20. század fordulóján tervezett győri villamoshálózat megvalósításáról is.

Az előadások pénteken tovább folytatódnak, akkor a rendszerváltozás és a szocializmus időszaka adja a fő irányvonalat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.