Belföld
Hajlektalan-demonstracio(1)(960x640)(1).jpg (hajléktalan)

Mától Magyarország nem demokratikus társadalom

A Város Mindenkié szerint a mai nappal a magyar állam végérvényesen kiírta magát a demokratikus társadalmak sorából.

Korábban a témában:

2013. október 15-ével lép életbe a szabálysértési törvény módosítása, amely már alaptörvényi felhatalmazással bünteti a szegénység egyik legszélsőségesebb megnyilvánulását, a hajléktalanságot – emlékeztet a hajléktalanok jogaiért, a hajléktalanság felszámolásáért küzdő csoport, amely szerint a törvény egy korábbi, a mostanival tartalmilag lényegében megegyező változatát az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A szabályozást élesen bírálta a magyar és a nemzetközi szociális szakma, elítélte az ENSZ és az EU több képviselője, a Fidesz-KDNP 240 képviselője mégis igent mondott “az embertelen szabályozásra”.

50 ezres büntetés

Az új törvény értelmében az, aki kimeríti az „életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás” definícióját, és ezzel rendőri felszólításra sem hagy fel, szabálysértést követ el, amiért közérdekű munkára büntethetik. Ha ezt nem végzi el (például rossz egészségi állapota miatt vagy azért, mert nincs olyan lakcíme, ahol biztosan megkapná a bírósági határozatot), akkor pénzbírságot szabhatnak ki rá. „Ha ezt az akár 50.000 forintos összeget nem tudja kifizetni (miből is tudná?), akkor börtönbe kerülhet. Ha pedig valakit fél éven belül harmadszor kap rajta a rendőr, hogy az utcán él, elzárással is büntethetik.”

Nem hisznek Pintérnek

A törvény jelen változatának szerzője – Pintér Sándor belügyminiszter – azzal próbálta elvenni a kritikák élét, hogy formailag „csak” meghatározott indoklással és bizonyos területeken engedi tiltani a hajléktalanságot. A lehetséges indoklások köre azonban túl széles („a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme”), a tiltott területek köre még ennél is tágabb: minden világörökségi terület (tehát például Budapest és Pécs szinte teljes belvárosa) automatikusan ilyen területnek minősül, amit az önkormányzatok tovább bővíthetnek. Budapesten csak a fővárosi önkormányzat alkothat ilyen tiltó rendeletet, de a kerületek által megjelölt zónákat a rendeletalkotáskor köteles figyelembe venni.

Több ezer törvénysértő

Az utcán alvás büntetésén kívül a törvény elzárással büntethető szabálysértési tényállássá nyilvánította az engedély nélküli építmények építését közterületen. Ennek célja egyértelműen az, hogy megteremtse az alapját a saját építésű kunyhóban élő emberek hatósági üldözésének. Ezzel a törvénnyel az a több ezer ember válik törvénysértővé, aki az állami lakáspolitika szinte teljes hiánya mellett saját erőből, külső segítség nélkül teremti meg nagyon szerény, de számára annál fontosabb otthonát és méltóságát – emlékeztet a Város Mindenkié.

Kegyetlen törvény

A törvény – noha jogilag végtelenül kidolgozott – különösen kegyetlen. Egyértelműen azt nyilvánítja szabálysértésnek, ha valakinek nincsen hol laknia, a mások által otthon végzett dolgokat ő az utcán kénytelen megtenni. Ezzel a törvény egy olyan állapotot büntet, ami nem rendészeti kérdés, hanem rendszerszintű gazdasági, politikai folyamatok következménye. Ez  önmagában is súlyos jogfosztottságot jelent. A törvény nemcsak a hajléktalanok életét sodorja veszélybe azzal, hogy száműzi őket a látható, központi területekről – ahol a segítség is könnyebben éri el őket –, hanem a magyar demokráciát is súlyosan károsítja: úgy rekeszt ki felnőtt polgárokat a politikai közösségből, hogy ők semmilyen, a társadalomra veszélyes tettet nem követtek el. Ez pedig egy demokráciában elfogadhatatlan – írta Facebook-oldalán a csoport.

Jönnek a tiltott zónák

A főváros a szabálysértési törvény módosítása alapján meghatározza azokat a területeket, ahol tilos lesz életvitelszerűen tartózkodni. A főpolgármester azt szeretné, ha a rendelet még idén hatályba lépne. Tiltott zóna lenne 29 kiemelt aluljáró, hidak, felüljárók, az azokhoz vezető utak, lépcsők. Ezek mellett gyermekjóléti, köznevelési feladatokkal összefüggő területeken, játszótereken tiltanák meg az életvitelszerű tartózkodást. A lista a kerületek véleménye alapján változhat. Tarlós István azt mondta: a törvénymódosítás nem biztos, hogy “tökéletesen” megoldja a kérdést, de Budapest helyzetét megkönnyítette, mivel olyan világörökségi területeket jelöl meg, amelyeken törvényileg tiltják az életvitelszerű tartózkodást, és ebbe beletartoznak Budapest egyes részei is.

Címkék: hajléktalan

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.