Belföld
Szegedi-Partfurdo(960x640).jpg (Szegedi Partfürdő)

Vizes, hajós tervek a Partfürdő fejlesztésére

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 08. 09. 10:47

Szeged egykor leglátogatottabb strandján, a Partfürdőn még kánikulai hétköznapon is alig találtunk embert. Hogyan lehetne visszacsalogatni a vendégeket?

„És milyenek a strandok Szegeden? – kérdezte még nyár elején egy pesti ismerősöm. Ó, itt remek a helyzet, két nagy strand is van egymás mellett Újszegeden. Az egyikben nincs árnyék, a másikban nincs víz – válaszoltam”.

Ezekkel a nem kevés iróniába mártott mondatokkal jelezte keserűségét Sashegyi Zsolt, amikor a minap kilátogattam a Partfürdőre. Az ország egyik legkülönlegesebb fekvésű, a belváros szívében található, több mint tízhektáros területen rajta kívül mindössze néhány emberrel futottam össze. Pedig olyan hőség nyomasztotta a várost, amilyenre csak nagyon ritkán van példa.

Lángos sült itt, meg sok-sok kolbász…

Nem csak az öregebb szegedi polgárok emlékeznek még olyan időkre, amikor a nyári kánikula idején ezrek és ezrek töltötték meg a Partfürdőt, lubickoltak a medencékben, ki tudja hány büfé szórta a különleges illatokat, és lángossal, sült kolbásszal csalogatta a vendégeket, akik hosszú sorban álltak a finomságokért. Hideg vizes, meleg vizes, gyógyvizes medence mellett gyerekeket kiszolgáló pancsoló telt meg ilyenkor, ám most egyetlen fürdőzőt sem láttam a Partfürdőn.

De hol is fürödhettek volna, amikor a medencék üresen – pontosabban víztől mentsen – ásítoztak a kínzó forróságban, ugyanis az egyikben küzdősportolók számára felállított ketrec és ring várt a sportolókra. Csupán az egykori gyógyvizesben találtam vizet, ám ez a medence inkább hasonlított egy botanikus kert kis tavára, mint fürdőzésre alkalmas építményre. Az igazsághoz tartozik, hogy a Partfürdőről leválasztott szabadstrand területén lehet a Tiszában fürdeni egy közel ötven méteres szakaszon, méghozzá ingyen, és itt bizony meg is telt a part.

– Ez azért kevés a boldogsághoz – kínáltak székkel az egyik üdülő hűvösében tapasztalt Partfürdő-járók. Zimonyi György, dr. Szűcs József, Juhász Vince sorolta panaszait, nem is titkolt bosszúsággal.

Strand vagy szabadidőpark?

– A baj szerintünk akkor kezdődött, amikor a Partfürdő a vízművek és fürdőktől átkerült az Ifjúsági Ház kezelésébe. No persze nem azonnal, mert akkor még volt víz a medencékben, és jöttek is ide a szegediek szépszámmal pihenni. Ám egyre inkább az érződött: a város itt nem strandot akar a kemping mellett, hanem valami szabadidő park félét, ami nagyobb rendezvényeknek ad otthon – mondta egyikük.

– És mi lett ebből? Tavasztól őszig nyitva a Partfürdő, és ehhez képest mindössze két, nagy tömegeket vonzó ünnepre gyűlnek itt össze az emberek. Az egyik a Szegedi Ifjúsági Napok, a másik a halfesztivál. Jó, az idén a sárkányhajó világbajnokság is vonzott tömegeket, meg volt ott már kamionos fesztivál is, ami okozott annyi pusztítást, hogy alig bírták rendbe rakni az autómonstrumok után a területet, de általában a Partfürdő olyan kihalt, mint amilyennek most látja – panaszolta másik házigazdám.

– Ettől aztán a Partfürdő kiürült, egyre többen akarnak megszabadulni a nyaralóiktól, nézze meg, hányra akasztották ki az „Eladó!” táblát. Meg is van az okuk rá, hiszen itt az évek során majd mindent szétvertek. Számolja meg, hány tusoló üzemel, milyen állapotban vannak a medencék. Pedig volt itt beruházás is, már ha beruházásnak lehet nevezni, hogy a gyerekpancsolót betemették homokkal, földdel, meg építettek kőpatakokat, amik az áradás után vezették volna le a vizet, de már azokat sem találja, mert betemették mind. Fúrtak ide Dóra-kutat is, csak éppen a vize nem hasznosul. Legalábbis itt nem.

– Ha jól tudom, a medencéket azért nem lehet használni, mert nem fel meg az uniós szabványoknak – vetettem közbe.

Elmaradoztak a külföldiek is

– Uniós szabványok? Milyen érdekes, amíg Bánáti Antal igazgatta a fürdős kft-t, pedig akkor már nyakig benne voltunk az unióban, minden évben meg tudta oldani ezt a problémát, lehetett úszni, fürdeni medencékben. Azóta viszont azt halljuk: vízforgató kellene idő, meg medence felújítás, hogy uniósak legyünk, csak éppen nincs rá pénz. De tudja mit: azt is meg lehetne oldani mobil vízforgatóval, ami ugyan belekerülne úgy 30 millióba, de ettől csak nem omlana össze a város költségvetése. Hiszen még pályázni is lehet, szerencsés esetben Szegednek csak egy töredék önrészt kellene biztosítani ehhez a beruházáshoz.

– Ha kell, aláírásgyűjtésbe is kezdünk a medencés strand visszaállításáért, mert ez szerintünk közérdek. Egy olyan országban, ahol az adatok azt mutatják, az embereknek legfeljebb, ha negyven százaléka tud elmenni nyaralni, ott minden olyan területre szükség van, ahol a szabadságát töltő kikapcsolódhat. És a Partfürdő Szegeden ilyen. Arról nem is beszélve, mennyivel több külföldit lehetne idecsalogatni, ha a medencék is üzemelnének.

– Bizony, ilyen idők is jártak erre felé. Pár éve a kempingben német, holland, francia is megszállt, volt közöttük, aki azt mondta, ilyen csodás strandot még nem is látott, hiszen tíz perc alatt gyalog is bent lehet a főtéren, míg innen gyönyörködhet egy szép város panorámájában. De még olyan is akadt, aki hónapokig élt a Partfürdőn, annyira beleszeretett ebbe a környezetbe. De hát mára elmaradoztak. De nagyon reméljük, hogy a helyzet változni fog, és a Partfürdő hamarosan újra olyan vendégcsalogatóvá válik, ami Szeged városának is szép bevételeket hozhat – köszöntek el beszélgető partnereim.

Vizet a medencébe, hajókiemelőt a partra

És úgy tűnik, nem reménykednek hiába. Vajda Árpád, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról a tájékoztatott, hogy a medencék vízzel feltöltését teljesen jogos igénynek tartja, és a számos, Partfürdőt megújító tervek között ez kiemelt helyen szerepel.

– Sajnos a jelenlegi anyagi lehetőségeink még nem teszik lehetővé, hogy azonnal meginduljon ez a beruházás, hiszen például a két nagymedence – a vízforgató megvásárlása és elhelyezése mellett – felújításra is szorul. A gyógyvizes medencét viszont kisebb ráfordítással is vissza lehet kötni a vízrendszerbe, és ez hamarabb megvalósulhat. Persze nem mondunk le a két nagymedence és a hozzá kapcsolódó vizes berendezések, tusolók üzembe állításáról sem. Jelenleg pontos tervek készülnek ennek kivitelezési lehetőségeiről, költségvonzatáról. Utánanézünk minden pályázati lehetőségnek, és olyan tervet szeretnénk a döntéshozók elé vinni, amely minden részben megalapozott és elfogadható, vagyis érdemes a város támogatására – mondta el Vajda Árpád.

Beszélt arról is, hogy a Partfürdőt szeretnék bekötni a tiszai vízi turizmusba, ezért szerepel a tervek között egy csónak- és hajókiemelő szerkezet megvásárlása, ami nagyban megkönnyítené a túrázók kikötési lehetőségét, és így nőne a kemping kihasználtsága is. Ennek érdekében a határon is túlnyúló egyeztetések kezdődtek, annak reményében, hogy a Partfürdő érintésével a korábbinál sokkal többen induljanak hajókkal a vajdasági kikötőkbe, és a Partfürdő is tudjon fogadni a Tisza szerb szakaszáról érkező hajókat.

– Véleményem szerint most éppen a kitűnő adottságokkal rendelkező Partfürdő fejlesztésével lehet a legtöbbet tenni azért, hogy visszaállítsuk Szeged fürdővárosi rangját, ezért László Györggyel, a Partfürdő vezetőjével együtt mindent megteszünk azért, hogy a tervek mihamarabb valósággá váljanak – fogalmazott Vajda Árpád.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.