Belföld

Kósa Lajos: A Föld gömb alakú

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2013. 07. 12. 13:04

Körbehajózzuk a Tavares-jelentést, de a Debrecen és Budapest közötti bő kétszáz kilométerrel nem tudunk mit kezdeni. Szó esik arról, létezik-e evolúció, s arról is, mitől születik győztes gól a kilencvenkettedik percben. Interjú a polgármesterrel.

Korábban a témában:

Menjünk az EU-ból, vagy inkább maradjunk?

Eszünk ágában sincs kilépni. Mi egy jó EU-t szeretnénk, azt meg csak belülről lehet csinálni. Az unió szerintünk szabad nemzetállamok szövetsége, melyben a szuverenitásuk egyes elemeiről lemondanak a tagországok, másokról nem. Küzdünk azzal a baloldali-liberális törekvéssel, amely nemzetek fölötti, a nemzeteket nélkülöző konglomerátumként képzeli a közösséget.

És ha mégis az Európai Egyesült Államok irányába mozdul az unió?

Meglátjuk. Szerintünk nem mozdul abba az irányba, csak szeretnék arra tolni a liberálisok, a zöldek, a szocialisták és a kommunisták.

Brüsszel nehezen emészti a magyar kormány szólózását. A Tavares-jelentés…

A Tavares-jelentés a semminek a semmije.

Az is valami. Áll a bál Magyarország körül.

A Tavares-jelentés politikai ügy, márpedig politikai ügyekről politikai vita szokott kerekedni méghozzá politikai testületekben. Idejött egy néhány tagból álló, nem különösebben felkészült bizottság, három napon át vizsgálódott, nyelvismeret nélkül, aztán írt valamit. Ön szerint ez komolyan vehető?

kósa lajos (kósa lajos)Fotó: Kummer János

Azt a jelentést csak elfogadta az Európai Parlament.

Attól, hogy egy politikai testület elfogad egy jelentést, az nem válik valósággá. Hány olyan nemzetközi testület által elfogadott nyilatkozatot, jelentést, dokumentumot ismerünk, ami butaság? Számtalant! Még arra is akadt példa, hogy egy választott testület határozatot fogadott el az evolúció nemlétezéséről, ha jól emlékszem, a demokrácia hazájában, az USA-ban, annak egyik tagállamában!

A Tavares-jelentést egy olyan közösség parlamentje fogadta el, melynek mi is tagjai vagyunk, s ahová mi kértük a felvételünket.

Az Európai Parlament épp olyan parlament, mint bármelyik másik, nincs benne semmi különös, hozhat rossz döntéseket. A Tavares-jelentés hemzseg az elfogultságtól és a tévedésektől. De ha véletlenül nem így lenne, akkor sem fogadhatnánk el, ugyanis szemérmetlenül kettős mércét alkalmaz. Felteszek önnek egy kérdést. Vajon a jogállamiságnak alapvető feltétele, hogy az adott országban létezzen alkotmánybíróság?

Van, ahol egyebek mellett alkotmánybírósággal óvják az országot az aktuális kormány túlhatalmától, s van, ahol más módszerekkel.

Vagyis nem! A Tavares-jelentés mégis azt feltételezi: ha egy ország módosítja az alkotmánybíróságának hatáskörét, vét a demokrácia ellen. De akkor mit kezdünk az olyan országokkal, ahol egyáltalán nincs alkotmánybíróság? A Tavares-jelentés lóg a levegőben, nincs semmilyen összehasonlítható módszertan a demokrácia vizsgálatára: lehet-e egy királyság demokratikus, holott a legfőbb közjogi méltóság nem választható, mi van, ha egy országban nincs alkotmánybíróság, mint közismert, több uniós ország ilyen, mi a demokratikusabb, az egykamarás vagy a kétkamarás rendszer, satöbbi. A Tavares-jelentésben nincs egyetlen javaslat, ami tudna folytatódni. Javasolja ugyan a koppenhágai bizottságot, de az még csak nem is létezik. Sőt, igazából nem is tesz rá javaslatot, csak úgy mellesleg jelzi. Hát mi ez?

Amikor Brüsszel kifogásolja a magyar parlament döntéseit, az a válasz, hogy a magyar nép választott kétharmados többségű Házat, így amit a Fidesz-kormány tesz, az a nép igazsága. Most, hogy a történetesen balos többségű Európai Parlament elítélte a magyar kormányt, az „semmiként” értelmezendő. Nincs itt némi ellentmondás?

Nincs. A magyar parlament döntéseit is módosította a többség, ha a konkrét érvek elfogadhatóak voltak, lásd a médiatörvényt vagy a bírók nyugdíjba menetelének ügyét. Az Európai Parlament viszont olyan döntést hozott, amely ellent mond a Lisszaboni szerződésnek, ehhez pedig nincs joga.

A Tavares-jelentést ötvenhárom százalékkal fogadta el az EP, a Fidesz szerint a többség visszaélt a hatalmával. A Fidesz 2010-ben listán pont ötvenhárom százalékot szerzett, ebből lett a kétharmad, s azóta minden vita végső érve önöktől, hogy a nép akarta így. Így sincs ellentmondás?

Még egyszer: nincs. Azért nincs, mert a magyar parlament sohasem lépte túl a hatáskörét, az EP viszont igen.

kósa lajos (kósa lajos)Fotó: Kummer János

Az egyik ötvenhárom mindent legitimál, a másik meg semmit?

Brüsszel olykor a döntéseink legitimitását kérdőjelezi meg, azt állítva, hogy ebben meg abban nincs joga döntenie a magyar parlamentnek. Ilyenkor nagyon helyesen az a válaszunk, hogy a legitimitásunk megkérdőjelezhetetlen, ha pedig az Alkotmánybíróság kötelezte valamire a Parlamentet, azt mindig végrehajtottuk. Tehát működik a demokrácia. Máskor tartalmi kifogásokat támasztanak, melyekre mi tartalmi válaszokat adunk. Ott volt például a már említett bírók nyugdíjba vonulásának ügye, amit Brüsszel kirekesztőnek ítélt. A mi tartalmi válaszunk így szólt: ha egy döntés mindenkire kötelező, ha az összes bíróra vonatkozik, akkor nem lehet kirekesztő, és a legkevésbé sem korlátozza a bírói függetlenséget. Végül megegyezés született a kérdésben. A Tavares-jelentés kapcsán én nem az Európai Parlament legitimitását kérdőjelezem meg. Jogában állt elfogadni ezt a dokumentumot? Igen, de egyúttal nem módosíthatja a Lisszaboni szerződést, nem állíthat fel új, nem létező testületeket!  Sőt, ha a baloldal a zöldekkel és a kommunistákkal egyesülve legközelebb azt szavazza meg, hogy a Föld kocka alakú, az is legitim döntés lesz. Meg persze ostobaság.

És ha a kétharmados magyar parlament szavazná meg, hogy a Föld kocka alakú?

Mi sohasem hoztunk ilyen döntéseket.

És ha valami csoda folytán a magyar parlament azt szavazná meg, hogy a Föld kocka alakú, az Európai Parlament pedig azt, hogy a Föld gömb alakú?

Hagyjuk ezt. A Föld gömb alakú.

Végül is mi ez a Tavares-jelentés? A múlt héten Rogán frakcióvezető azt mondta az Országgyűlésben, hogy a magyar bal ármánykodása áll a háttérben. Pár perccel később a miniszterelnök azt állította, hogy a különadóval sújtott bankok, multik és a rezsicsökkentés verte közszolgáltatók bosszúhadjárata testesül meg a jelentésben. Most akkor ki a bűnös? Mindig az, akivel a Fidesznek adott pillanatban vitája van?

Egy jelenség akkor szokott bekövetkezni, amikor több, akár független előzmény egy irányba mutat. Általában egy baleset is számos tényező kedvezőtlen együttállásának eredménye. Hogyan minősítsük a kilencvenkettedik percben lőtt győztes gólt? Bár látszólag a pillanat műve, de ha jobban belegondolunk, nem más, mint egyszerre ható erők, akaratok eredője. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját a kezdettől rendkívül éles kritikák érték, melyek érthetően akkor erősödtek fel nemzetközi szervezetekben, amikor érdeksérelem ért olyan gazdasági szereplőket – multik, bankok, energiaszolgáltatók -, akik kellő lobbierővel rendelkeznek azokon a fórumokon, ahol támadhatják Magyarországot. A magyar parlament a magyar emberek támogatásával fontos ügyek – a kereszténység, a család, a házasság, a biodiverzitás – mellett tette le a voksát, ami komoly erők felháborodását váltotta ki, s váltja ki ma is. Ez találkozik a magyar bal hagyományos viselkedésével: semmi se drága, semmi se tilalmas, még Magyarország lejáratása sem, ha jobboldali kormányt kell gyalázni. Magyar képviselők nyilatkozzák azt az európai sajtóban, hogy Magyarországon a zsidók összeírása zajlik. Hát ez micsoda ordenáré hazugság!

Tudtommal a balnak nincs baja sem a kereszténységgel, sem a családdal, sem a házassággal, pláne nem a biodiverzitással, csak szélesítenék a melegjogokat. „Zsidóösszeírást” sem vetettek a kormány szemére; azt tették szóvá, hogy a magyar parlamentben egy jobbikos képviselő, bizonyos Gyöngyösi bénaságból vagy elszólásból azt követelte e kormánytól: mérje fel, hogy „az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Azért ez más.

Látja, semmi közünk az egészhez, mégis többen a baloldalról a kormánnyal kapcsolatban nyilatkoztak zsidóösszeírásról.

Kik?

Folyamatos a nyilvánvalóan hazug antiszemita vád a kormánnyal szemben, ez még az európai parlamenti vitában is elhangzott. A lényeg az, hogy a nemzetközi baloldal a magyar baloldal aktív közreműködésével ott támadja Magyarországot, ahol csak lehet.

Nem Magyarországot támadják, hanem a magyar kormányt.

Tévedés. A Tavares-jelentés végig az országról beszél.

A strasbourgi vita során többen is világossá tették: nem az országgal, hanem a kormánnyal van bajuk.

Tessék elolvasni a jelentést.

Tessék megnézni a vitát.

Láttam, de a jelentést is olvastam.

Kérdeznék még másról is egy rövidet.

Tessék.

Eldőlt, hogy ön 2014-ben a debreceni polgármesterséget vagy az országgyűlési mandátumát tartja meg?

Még nem.

A minap ültem a debreceni vonaton, és két helyi arról társalgott: a városban nyílt titok, hogy ön végleg Budapestre tart.

Nem dőlt el.

Mikor dől el?

Ezzel kapcsolatban semmi mást nem kívánok mondani.

Milyen szempontokat fontol meg a döntés során?

Úgymint?

….

De most komolyan.

Nem fogok semmit mondani.

Meddig kell dönteni? Őszig?

 

Kicsoda Kósa Lajos?

Kósa Lajos 1964-ben született Debrecenben. A Fidesz egyik alapítója. 1990 óta országgyűlési képviselő, 1998 óta városa polgármestere. 2007 óta a párt egyik alelnöke, 2010 májusa óta ügyvezető alelnöke. Nős, négy gyermeke van.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.