A parlament kedden elfogadta azt a fideszes törvénymódosítást, amely törvényessé teszi minden közérdekű adatigénylés visszautasítását, a jogszabály vonatkozik a folyamatban lévő ügyekre is. Több újságírói és civil szervezet tiltakozott a döntés ellen.
Titokban maradhat, hogy mire megy el a közpénz
A közérdekű adatközlés új szabályozása hiteltelenné tesz minden más kormányzati antikorrupciós intézkedést, ezért az atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International (TI) kilép a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által szervezett munkacsoportokból – közölte a TI Magyarország kedden a szervezet blogján.
A bejegyzésben a TI azt írta: a módosítás értelmében a kormány és az önkormányzatok “gyakorlatilag bármilyen esetben titokban tarthatják, mire költik a közpénzt”. Ez a törvény ellentmond az alapvető erkölcsi normáknak, és ellentmond a KIM által koordinált antikorrupciós kormányprogram alapelveinek is – tették hozzá.
A felsorolt civil szervezetek ezért úgy döntöttek, hogy befejezik a közös munkát, és kilépnek a tárca által szervezett munkacsoportokból – írták. Hozzátették: a TI továbbra is el akarja érni, hogy a kormány teremtse meg az alapjait a korrupciómentes Magyarországnak, azonban “felesleges, közös látszatmunkához” nem adhatják a nevüket.
Az adatkérés nem lehet visszaélésszerű
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elhibázottnak tartja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását – írja a szervezet keddi közleményében.
Szerintük a módosítás szükségtelenül korlátozza mind a közvetlenül, mind a sajtón keresztüli tájékozódás lehetőségét. Azt javasolják Áder János köztársasági elnöknek, valamint Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák meg a jogszabály hatálybalépését.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a polgárok közügyekben való részvételének egyik legfontosabb eszköze a közérdekű információk megismerésének és nyilvános megvitatásának lehetősége. Utaltak az alaptörvényre is, amely rögzíti: mindenkinek joga a közérdekű adatok megismerése és terjesztése.
Szerintük a közérdekű információk megismerésére vonatkozó igények – függetlenül a céljuktól és mennyiségüktől – fogalmilag nem lehetnek “visszaélésszerűek”, ahogyan a módosítás indoklása vélelmezi, hiszen minden ilyen információ a polgárok közösségének elidegeníthetetlen tulajdona.
A közpénzek felhasználásának ellenőrzését korlátozzák
Hatalmas visszalépésnek és rendkívül aggasztónak tartja a kedden sürgősséggel elfogadott és mindössze egy nappal korábban beterjesztett törvényt, amely a közérdekű adatok megismerését korlátozza és támogatja mindazok szervezetek erőfeszítéseit, akik e jogszabály ellen emelik és emelték fel a hangjukat – olvasható a Főszerkesztők Fórumának közleményében.
A magyar sajtó etikai önszabályozó kezdeményezése szerint a közérdekű adatok nyilvánosságát garantáló törvény volt az alapja szinte minden oknyomozó cikknek az elmúlt években, ezek nélkül az azóta meghiúsult sávolyi motorpálya-beruházás, az moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügye és sok egyéb ügy nem lett volna bemutatható és így nem, vagy csak más eszközökkel és nehezebben bemutathatóak a jelen és a jövő közpénzekkel, közjavakkal történt visszaélései.
Visszatetsző az új jogszabály melletti indokok közül az, amely korlátozná a „visszaélésszerű” adatigényléseket, a túl gyakori vagy túl részletesnek ítélt adatigénylést értve ezen. E kitételből nyilvánvaló, hogy elsősorban a sajtó közpénzek felhasználását ellenőrző funkcióját kívánja a törvény korlátozni, hiszen a sajtó az, aki kötelességének megfelelően, rendszeresen igényel közérdekű adatokhoz hozzáférést – írják.
Alkotmányos alapjogot sért
A vasárnap benyújtott – kivételes és sürgős eljárásban elfogadott – törvénymódosítást semmilyen társadalmi vagy szakmai egyeztetés nem előzte meg – írja a Magyar Lapkiadók Egyesülete közleményében.
Szerintük az elfogadott módosítás súlyosan sérti az információszabadságot, mint alkotmányos alapjogot. Valamint azzal, hogy a sajtó képviselői nem juthatnak korlátozás nélkül a közérdekű adatokhoz, sérül a közönség megfelelő tájékoztatáshoz való joga – emlékeztetnek.
