Németh Zsolt szerint a népesség csökkenése folytatódni fog, migráció nélkül a fogyás már most is 380 ezer fő fölött lett volna, ráadásul nő a kivándorlók száma is, „vagyis migrációs veszteség esetén gyorsulni fog a népességfogyás üteme”. A demográfusok már a hatvanas években jelezték a veszélyt – mondta a szakember, aki szerint példátlan Európában, hogy több mint három évtizeden át egyetlen évben sem tört meg a rossz tendencia. Egyre később születik meg az első gyerek, egyre kisebb a szülőképes korú nők aránya a társadalmon belül.
A szakember emlékeztetett rá, hogy a demográfusok között teljes az egyetértés abban, hogy gyors megoldást jelentő csodaszer nem létezik. Franciaország sok kormányzaton átívelő következetes családpolitikával ért el eredményeket. Ettől Magyarország távol áll, noha a népesedési válság a társadalom legsúlyosabb problémája. Az emberek többsége gyermekbarát, de amikor egyéni döntéseket kell hozni, abszolút kisebbségben maradnak azok, akik három vagy több gyermeket vállalnak.
„Ezeknek a döntéseknek a hátterét, motívumait kellene megismerni, kutatásokkal feltárni ahhoz, hogy bármiféle kedvező változás alapjai megteremtődjenek. Az elképesztő tempójú globális népességrobbanás körülményei között nem tudhatjuk, van-e még egyáltalán időnk minderre” – tette hozzá Németh Zsolt. Szerinte drámai hatásuk volt a Bajnai-kormány családpolitikát érintő intézkedéseinek. „Annak volt a következménye a 2011-es történelmi minimumnak nevezhető születésszám.
Az Orbán-kabinet által bevezetett családi adókedvezmény és más intézkedések nagyon fontosak, de sajnos ezek nagyon depresszív környezetbe érkeztek, így egyelőre csak arra volt elég, hogy a születésszámot visszaemelje a Bajnai-kormány előtti szintre”. Létrejött az egyik legindividualistább társadalom. „Erre akár büszkék is lehetnénk, de ha a jelenség eléri azt a szintet, amikor már a kooperáció, a társadalmiság kerül veszélybe, amellett nem szabad elmenni.
Hányan gondolkodnak ebben a társadalomban három nemzedékkel előbbre? – tette fel a kérdést a szakember, emlékeztetve rá, hogy tíz év alatt drámai mértékben, csaknem harmadával emelkedett az egyszemélyes háztartásokban élők száma, a népszámlálás adatai szerint 1,317 millió ember él egyedül – minden harmadik háztartásban egy személy él. A statisztikákban évről évre negatív rekordokat döntünk a házasságkötések számában.
A kutatások és a legfrissebb népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy arányaiban a családban élő nők szülik a legtöbb gyermeket. A házasságkötések visszaesése, a válások változatlanul magas száma erodálja a család szerepét és erősíti annak a negatív spirálnak a hatását, amely a csökkenő gyermekszámban, a fogyó és öregedő társadalomban mutatkozik meg. A mostani cenzus adataiból semmi biztató nem olvasható ki a jövőre nézve. „Vörösen villog a vészjelző” – mondta az MNO-nak Németh Zsolt.
Magyarországon a lakosság harminc éve folyamatosan csökken
A KSH korábbi prognózisa szerint ötven év múlva már csak 8 millióan leszünk. Vészesen öregedik a társadalom. A tavalyi népesedési világnap alkalmából bemutatott Demográfiai portré 2012 című kötet bemutatóján elhangzott, hogy a népességcsökkenés ütemének lassulásához sokkal több gyereknek kellene születnie. Nekik tovább kellene élniük, emellett növekednie kellene a bevándorlók számának is. Ugyanakkor 2060-ra megnőhet a születéskor várható átlagos élettartam, és közelít majd egymáshoz a nők és a férfiak élettartama.
Magyarország Európa és a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, az uniós tagállamok között – Lettországot megelőzve – az utolsó előtti helyen áll. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek. Ezek okaként a szakemberek az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említették.
A bevándorlás hozzájárul a népesedési problémák megoldásához – meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést. Hosszú távon azonban nem nyújt megoldást a népesség elöregedésére, ahhoz ugyanis folyamatosan érkező fiatal bevándorlókra lenne szükség. Ugyanakkor a bevándorlók etnikai és vallási szempontból módosíthatják a társadalom szerkezetét, ami feszültségekhez vezethet – emlékeztettek a kutatók.
Már csak ezer éve van a magyarságnak?
Az ENSZ-adatok alapján néhány éve az Economist kiszámolta, mikor születnének meg az utolsó lánygyerekek a fogyó népességű államokban. A világ több régiójában házassági “sztrájkba” kezdtek, mindinkább a szingli életmódot preferálja az emberek jelentős része – írta akkor a vezető brit gazdasági magazin. Az Economist szerint ez az egyik oka, hogy zuhan az úgynevezett termékenységi ráta a Föld számos részén. Generációról generációra egyre kevesebb leány születik, leegyszerűsítve: fogynak a potenciális anyák. Az ENSZ vizsgálata szerint a Föld 83 régiójában nem szülnek elég leányt ahhoz, hogy a társadalom reprodukálhassa magát.
Hongkongban ezer nő közül várhatóan 547 ad leánygyermeknek életet, ők pedig már csak 299 leányt fognak szülni. (Mintegy huszonöt generáció múltán a jelenlegi 3,75 millió nőből egyetlen egy marad.) E logika alapján Kína 3450 körül kihal. Az ENSZ-adatokból számoltak szerint egyébként Németország 3520 körül, Oroszország 3530, Spanyolország 3600 körül vesztené el utolsó lakóját, ha a jelenlegi trendek nem változnak. A „legtovább élő” három – jelenleg negatív népesedési folyamatok jeleit mutató – ország közül Irán 3700, Kanada 4450, Brazília pedig 4900 körül halna ki.
Az Economist logikája és az ENSZ adatai alapján hazánk népessége európai tekintetben is viszonylag korán eltűnne, az utolsó magyar nő 3150 körül születne meg, kicsit később az utolsó osztráknál és valamivel előbb az utolsó romániai leánygyermeknél. A magyar demográfusok akkor “kicsit egysíkúnak” nevezték az Economist írását, emlékeztettek rá, hogy az egyfajta játéknak alkalmas, de a valóságban a tendenciákat befolyásoló körülmények oly mértékben változhatnak hosszú távon, hogy legfeljebb néhány évtizedre lehet komolyabb prognózisokat adni.
